Veseelégtelenségben halt meg Napóleon?
Nem arzénmérgezésben, nem is gyomorrákban, hanem veseelégtelenségben halt meg I. Napóleon francia császár - állítja egy nyugalmazott dán orvos, elismert urológus.
Arne Sörensen a Napóleon veséje című könyvében leírja, hogy a világhódító korzikai hosszú időn át szenvedett vese- és vizelési problémáktól.
Az aalborgi kórházban praktizált, 82 éves orvosnak szenvedélyévé vált Napóleon története, és hogy hobbiját összekösse hivatásával, 50 éven át tanulmányozta a császár életét és egészségi állapotát gyermekkorától egészen haláláig. „Napóleonnak ifjú kora óta krónikus húgycsatorna-szűkülete, húgyhólyag-gyulladása és különböző vesebetegségei voltak, köztük elzáródásból fakadó veseelégtelenség. Ezek vezettek halálos szövődményekhez” - fejti ki könyvében. Szerinte a császár hosszú időn át küszködött vizelési nehézségekkel, olyannyira, hogy egyszer azt mondta: „ez lesz a halálom”.
A dán orvos állítja, hogy következtetéseit a tények objektív klinikai vizsgálataira alapozta. I. Napóleonnak 1821. május 5-én Szent Ilona szigetén, 52 éves korában bekövetkezett haláláról számos feltételezés és mendemonda látott napvilágot. Sokáig tartotta magát az a változat, hogy angol fogvatartói lassan megmérgezték arzénnal, mások szerint gyomorrákban szenvedett - ezzel hozták összefüggésbe legendává vált pózát is, amely azt a célt szolgálta volna, hogy kezével csillapítsa fájdalmát -, és volt olyan verzió is, hogy orvosai túlságosan gyakran alkalmaztak nála gyomormosást, és emiatt kapott szívbetegség végzett vele.