„Nem kívánják megtartani a beteg gyermeket”
Minden leendő szülő joggal aggódik, hogy vajon gyermeke egészségesen jön-e a világra. Az aggodalom nem alaptalan, a hazai statisztikák szerint az újszülöttek négy százaléka érkezik valamilyen rendellenességgel. Szakértőket kérdeztünk arról, mely betegségeket lehet kimutatni, és mennyire megbízhatóan.
A Down-kóros kislányát nevelő Andreának orvosa a hagyományos kórházi szűrés után hetekkel szólt telefonon, hogy baj van. Nem nézték, mert nem feltételezték a bajt. Mire bebizonyosodott a rendellenesség, a magzat már akkorára nőtt, hogy édesanyja, vállalva a súlyos terheket, megtartotta gyermekét. "Nem minden baj szűrhető ki a terhesség alatt, kizárólag az ultrahanggal látható, anatómiai elváltozásokkal járó rendellenességeket lehet felderíteni" - mondta el a hvg.hu megkeresésére Szabó János, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Genetikai Intézetének igazgatója. Majd hozzátette: az anatómiai eltérést nem mutató genetikai, valamint a különböző anyagcserebetegségek csak a megszületés után derülnek ki.
Ma Magyarországon az irányelvek szerint három ultrahangvizsgálat kötelező: a 12., a 18-20., és a 28-30. hét között. Nem feltétlenül a vizsgálatok száma, hanem az ultrahangkészülék minősége, a vizsgáló orvos hozzáértése, illetve a terhesség fejlődési szakasza döntheti el, mikor sikerül kiszűrni a rendellenességet. Gyakorlatilag az első két szűrés során az esetleges bajok jelentős részére fény derül. A fejlett országokban e két fázisban bonyolítják le a szűrést: a 11-13., valamint a 18-22. hét között. "Ez azonban nem jelenti azt, hogy e szűrések után teljességgel garantálható a magzat egészsége, hiszen a szűrővizsgálatok megbízhatósága nem éri el a száz százalékot" - hangsúlyozza Szabó János. A professzor szerint emellett meg kell különböztetni a szűrést a diagnosztikától: soha nem lehet a szűrési eredményt kész diagnózisnak venni. A szűréssel feltárt gyanús eseteknél magzatvíz- vagy korionboholy-mintavételt kell végezni; értékelhető választ csak a magzati diagnosztikával kaphat a szülő.
Méhen belül. A lét a tét © Marton Szilvia |
A legtöbb veleszületett fejlődési rendellenesség oka ismeretlen, egyes tényezők azonban növelik kialakulásuk kockázatát: helytelen táplálkozás, alkohol, bizonyos gyógyszerek szedése, egyes fertőzések, anyai és öröklődő betegségek, balesetek, valamint a környezetszennyezés és a radioaktív sugárzás. Ha a családban volt genetikai rendellenesség, mindenképpen szükséges a vizsgálat. „Ki kell deríteni az adott diagnózist, ez persze függ attól, konkrétan milyen problémáról van szó. Egy súlyos, de csak a felnőttkorban megjelenő betegségek esetében például a prenatális diagnosztika megkérdőjelezhető, csak abban az esetben indokolt, ha a gyógyítást már a méhen belül el kell kezdeni” - mondja a szakember.
A kromoszóma-rendellenességek gyakran járnak különböző testi elváltozásokkal; a szakemberek az ultrahangvizsgálattal bizonyos jelekből tudnak ezekre következtetni. A Down-kór esetében például a nyaki redő vastagsága mellett az arc- és orrcsontokat, a szívbillentyűk áteresztőképességét, a csöves csontok és a koponya arányát is megnézik.
Nem mindegy ugyanakkor, hol végzik a szűrést - véli Gasztonyi Zoltán szülész-nőgyógyász, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum Nőgyógyászati és Családtervezési Központjának szakmai vezetője, és az itteni Magzati Rendellenesség-szűrő Központ szakorvosa. „Egyre több helyen hirdetik a Down-kór szűrését, egyes kórházakban ingyenesen is elérhető egy kombinált teszt. Ezekkel többnyire az a gond, hogy nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. A kismamák azt hiszik, megfelelő szűrvizsgálaton estek át, és megnyugodnak, közben szó nincs erről.” Ha megbízható eredményt szeretnénk, ultrahangspecialista orvosnak kell megvizsgálnia a magzatot. Gasztonyi doktor szerint a megbízhatóságot helye válogatja. Ahol megfelelően képzett ultrahangos szakemberek és megfelelő színvonalú labor működik, ott 95-97 százalékos biztonsággal ki lehet szűrni a rendellenességeket.
Amellett, hogy a gyermekvállalás korhatára kitolódott, a statisztikák szerint minden ötödik párnak gondja van az utódnemzéssel, így egyre többen vesznek részt a lombikbébiprogramban. Különösen fontos a kromoszóma-rendellenesség szűrése azoknál, akik nem természetes módon estek teherbe. A mai orvosi gyakorlat szerint 35 évnél idősebbeknél az orvosnak ugyancsak fel kell ajánlania a magzatvíz-mintavételt, ami nem teljesen veszélytelen, igaz, csupán egy százalék az esélye annak, hogy miatta bekövetkezhet a vetélés. De mindenkiben felmerülhet a vágy, hogy biztonsággal tudja: magzata egészséges és rendben fejlődik. Gasztonyi doktor szerint érdemes általános rendellenesség-szűrésre menni, amelynek csak egy része a Down-kór, ugyanis sok olyan eset van - például méhen belüli vírusfertőzés - amikor a betegség a korai felismerésnek köszönhetően időben gyógyítható. "Nem kell rögtön biopsziára menni, ha egy szűrővizsgálattal is felbecsülhető az esély" - szögezi le a szülész-nőgyógyász.
Megszülethet. Minden kiderül © Dripnet |
Szabó Jánost arról is megkérdeztük, mi lehet az oka a súlyos végtagi hiányosságoknak, amelyekre csak a születés pillanatában derül fény. Mint mondja, nem létezik tökéletes szűrés, számos esetben "rejtőzködnek" a rendellenességek; a ki nem derült betegségekért a nehéz vizsgálati körülmények, elavult ultrahangkészülékek, vagy a terhes túlsúlya miatti akadályozott leképezési körülmények okolhatók. "Korántsem beszélhetünk arról, hogy ideálisak lennének a szűrési feltételek Magyarországon, kevés támogatás jutott erre az utóbbi időben."
Amennyiben a nagy kockázatú szűrővizsgálati eredményt követő diagnózis megerősítette a súlyos fejlődési- vagy kromoszóma-rendellenesség meglétét, tájékoztatják a szülőket, hogy mindez mivel jár a magzatra, illetve a családra nézve. Ismeretes, hogy a Down-kór például nemcsak - olykor súlyos - értelmi fogyatékossággal jár, hanem az esetek többségében komoly szívbetegséggel is. A döntést teljes mértékben a családra bízzák: kihordják, vagy megszakítják a terhességet. "Vannak, akiket nem érdekel, hogy a gyermekük esetleg fogyatékkal születik, azok számára eleve felesleges a szűrővizsgálat; akik eljönnek a rendellenesség-szűrésre, nem szeretnének ilyen babát” - fogalmaz Gasztonyi doktor.
Szabó doktor szerint a prenatális diagnosztika célja nem lehet a terhesség-megszakítás, csupán a beteg magzat mielőbbi gyógyítása; ha erre nincs esély, csak akkor jöhet szóba a terhességmegszakítás. "Az orvos nem tanácsolhatja a kismamának, hogy vetesse el beteg magzatát. Az orvosi tanácsadás sokat változott az elmúlt években: néhány évtizeddel ezelőtt még közölték a pácienssel a tényeket, majd megmondták, mit tegyen. Ezt finomította a az úgynevezett nem direktív, vagy nem irányító tanácsadás, amelynek célja, hogy az orvos lehetőleg ne befolyásolja a páciens döntését. Jelenleg pedig az informatív genetikai tanácsadásnak van leginkább létjogosultsága: ennek célja, hogy a teljes körű tájékoztatás révén a páciens mindennel tisztában legyen, s csak azután mondja ki a végső szót.