Lombikbébi: nagyobb az esély a fejlődési rendellenességekre
Kétszer-négyszer magasabb a fejlődési rendellenességek kockázata a lombikbébiknél, mint a természetes úton fogant gyermekeknél - jelentették be amerikai kutatók.
A lombikbébi-eljárásnál a petesejt megtermékenyítése a szervezeten kívül, laboratóriumi körülmények között történik, majd az embriót beültetik az anyaméhbe. Az Egyesült Államokban évente 50 ezer ilyen baba lát évente napvilágot. Eddig úgy vélték, hogy a lombikbébi-eljárásnak az ikerterhesség az egyetlen kockázata az ezzel kapcsolatos gondokkal egyetemben. Az amerikai Betegségmegelőzési Központ, a U.S. Centers for Disease Control and Prevention kutatói azonban kiderítették, hogy vannak egyéb problémák is.
A központ kutatói Jennita Reefhuisszal az élen 281 olyan csecsemőt vizsgáltak, akik a lombikbébi-program keretében, vagy egy ritkább eljárással, az ICSI-módszerrel fogantak, amikor egyetlen ondósejtet juttatnak a petesejt citoplazmájába. Kontrollként 14 ezer, természetes úton fogant csecsemő "szolgált". A kutatók nem foglalkoztak olyan babákkal, akiknek az anyja peteérést serkentő gyógyszereket szedett, vagy akik mesterséges megtermékenyítéssel estek teherbe. Az összes vizsgált lombikbébi egyke volt.
Mint kiderült, a lombikbébiknél kétszer-háromszor magasabb a veleszületett szívhibák előfordulása, beleértve a sövényhiányt. Esetükben a duplája a nyúlajak kockázata és négyszer magasabb a gyomor és bélrendszer fejlődési rendellenességeinek valószínűsége.
A kutatók, akik vizsgálatukról a Human Reproduction című szaklapban számoltak be, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy még a fokozott kockázat ellenére is ritka a veleszületett rendellenesség ezeknél a babáknál, s nem világos a fejlődési anomáliák oka sem.