Hogyan keseríti meg életünket a magas vérnyomás?
Mit okozhat a magas vérnyomás? címmel jelent meg Dr. Barna István hipertóniaspecialista, belgyógyász legújabb könyve, amelyben választ kapunk arra, milyen tényezők okolhatók a magas vérnyomás kialakulásáért, illetve mik a szövődményei.
Hvg.hu: - Mennyire gyakori betegség, illetve a vérnyomás mely értékénél beszélhetünk hipertóniáról?
Dr. Barna István: A magasvérnyomás-betegség nem ritka, sőt, manapság szinte népbetegség. A világon közel egymilliárd ember szenved ebben az alattomos, sokszor tünet- és panaszmentes betegségben, és az összes halálozás közel 20 százalékát a szív-érrendszeri megbetegedések, illetve a hipertónia szövődményei okozzák. A magas vérnyomás gyakran sem tüneteket, sem panaszokat nem okoz; sokszor véletlenül derül ki. A felnőtt lakosság 20-40 százalékát érinti a betegség, amely gyakran súlyos következményekkel járhat. Száznegyven és kilencven: két értékjelző szám, amely meghatározza a vérnyomás normális értékét. Ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 értéket, az egyértelműen a hipertónia tünete.
Hvg.hu: - A magas vérnyomás kialakulásáért főleg a túlsúly, a dohányzás, illetve az életkor okolható. Kiket veszélyeztet leginkább ez a betegség?
B. I. : A kockázati tényezők közül a legnagyobb jelentőségű valóban a túlsúly; a kövér embereknél a hipertónia előfordulása csaknem kétszer olyan gyakori, mint a normál testsúlyúaknál. Magyarországon a lakosság csaknem 40 százaléka túlsúlyos, és 20 százaléka elhízott, illetve kövér; összességében a lakosság 60 százalékának a testsúlya nagyobb a normálisnál. A hipertóniás betegek 77 százaléka egyben túlsúlyos is.
Csak óvatosan az alkohollal. Alkalmanként 1-2 pohárral ihatunk © dripnet.hu |
Elmondható, hogy az életkorral egyenes arányban növekszik a vérnyomás. A magas vérnyomás előfordulásának gyakorisága a nemek szerint is eltérő. Ismert, hogy 50-55 életévig a nők vérnyomása alacsonyabb, míg a változókor idején a nemek közötti különbség kiegyenlítődik, majd 60-65 év felett a nők vérnyomása meghaladja a férfiakét, így a hipertónia is gyakrabban fordul elő nők körében.
Hvg.hu: Okozhat-e fejfájást, illetve szédülést a hipertónia?
B. I.: Gyakran halljuk ezt a kérdést, nem véletlenül, mert ha van panasz, akkor ez a leggyakoribb. A fejfájás jelentkezhet enyhe, tompa nyomásként, de gyakoribb a tarkótáji, fejtető felé sugárzó feszülő érzés, fájdalom. A magas vérnyomás okozta tartósabb fejfájás többnyire a reggeli órákban erős, és később, munka közben csökkenhet. A nagyon magas vérnyomás rohamokban jelentkező igen heves fejfájást is okozhat. Szintén gyakori tünet a szédülés, ami a vérnyomás hirtelen esésének a jele. Igaz, leginkább idős betegeknél gyakori az agyi érelmeszesedéssel összefüggő szédülés, ami a csökkent agyi vérellátással magyarázható. Magas vérnyomás esetén fülzúgás, mellkasi nyomásérzés, átmeneti látászavar, orrvérzés, fáradékonyság, nyugtalanság, álmatlanság is jelentkezhet.
Hvg.hu: - A betegség számos, életet veszélyeztető károsodáshoz vezethet. Milyen szerveket károsít a kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomás?
B. I.: Rendellenességet okozhat a szívműködésben, vesebetegséget eredményezhet, nagymértékben hozzájárul hat a stroke (idegrendszeri működészavar) kialakulásához, és a szemet is károsíthatja. A szövődmények által nem csak további betegségeket eredményez, halált is okozhat: a 60-69 évesek közül ezer betegre 45 haláleset jut. Az emelkedett vérnyomás csaknem megduplázza a szívinfarktus gyakoriságát. A magas vérnyomás egyik legrettegettebb szövődménye az agyi erek különböző mértékű károsodása. A tartósan magas vérnyomás súlyos elváltozásokat okozhat a szemekben is, az itt található erekben kialakul az érelmeszesedés, a vérellátási zavarok következtében pedig látászavar, látótérkiesés alakul ki. Előfordul, hogy hirtelen vérnyomáskiugrás hatására a szemfenéki erek megrepednek, ami átmeneti látászavart, esetleg vakságot okoz.
Hvg.hu: - Meddig lehet életmódváltással kezelni a betegséget, és mikortól szükséges a gyógyszeres terápia?
© sxc.hu |
Hvg.hu: - A könyv a betegség kezeléséhez is ad útmutatókat. Mind a megelőzésben, mind a kezelésben a rendszeresen végzett fizikai aktivitás rendkívül kedvező hatású. Mit és mennyit érdemes sportolni?
Napi háromszori tízperces fizikai tevékenység elegendő, márpedig ez megfelelő motiváció esetén mindenki napirendjébe beilleszthető. Rendszeres mozgással mind a szisztolés (a mért vérnyomás első számértéke), mind a diasztolés vérnyomás csökken. Azonban nem ajánlott, hogy a hipertóniás beteg ellenőrzés nélkül kezdjen el testedzést. Aerob jellegű mozgástípus javasolt, kiegészítve kis ellenállással szemben végzett izomerősítéssel, hetente 3-5 alkalommal 30-60 perces időtartam az optimális. Sem az erőltetett futás, sem a nagy erőkifejtést igénylő emelés nem javasolt magas vérnyomás esetén.
A könyvnek nem célja az összes kezelési lehetőség bemutatása; ma már bármelyik részterület iránt is érdeklődjön a beteg, megkapja a szükséges segítséget. Az országban számos helyen létezik ebben a betegségben szenvedők speciális kezelésére szakosodott orvos.
Hvg.hu: Kiknek ajánlja most megjelent könyvét?
B. I: Mindazoknak, akiknek családjában, rokonságában már előfordult magasvérnyomás-betegség, illetve azoknak a betegeknek, akik a betegségüket a kezelőorvosuk segítségével szeretnék minél jobban kézben tartani.
Dr. Barna István hipertóniaspecialista, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belklinikáján 2001 óta egyetemi docens, belgyógyász, nefrológus. A gyógyító munkán túl több mint harminc szakmai könyv és számos tudományos közlemény szerzője, valamint több szakmai lap szerkesztőbizottsági tagja. A Magyar Hypertónia Társaság főtitkára és más hazai és nemzetközi szervezetek vezetőségi tagja.