Nem reggeliznek, cigiznek és híznak a magyar középiskolások
A magyar diákok többsége túlzott mértékben fogyaszt húskészítményeket, cukrozott üdítőket és zsíros ételeket, így az elhízás fenyegeti a fiatalságot – derül ki az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) kutatásából, amely budapesti középiskolások táplálkozási és életmódbeli szokásait vizsgálta.
A vizsgálat kimutatta, hogy a túlsúlyosok aránya a fiúk körében kiemelkedően magas, közel 16 százalék, az elhízottak aránya 4 százalék. A lányoknál ezek az értékek valamivel alacsonyabbak: mintegy 8 százalékuk túlsúlyos, 3 százalékuk elhízott. A derék-körfogat mérése során kapott eredmények is megdöbbentők. Az elhízott fiúk esetében a has-körfogat 30 centivel, a lányoknál 16,5 centivel haladta meg normál értéket, a derék-körfogat a fiúk körében 19 centivel, a lányoknál 11 centivel volt több a normál értéknél. A vizsgálat a kóros soványság problémájára is felhívja a figyelmet. A fiúk és lányok is közel 7 százaléka sovány.
Foci helyett dohányzás és fogyókúraA vizsgálat a 15-18 évesek életmódját is feltérképezte. A végzős diákok 60 százaléka naponta vagy hetente dohányzik rendszeresen, ugyanakkor a sporttal, sétával eltöltött idő az életkor előrehaladtával radikálisan csökken. A diákok 15-20 százaléka csupán iskolába menet tartózkodik szabad levegőn, a sportolásra fordított idő a tanulók 60 százalékánál naponta kevesebb, mint egy óra. A középiskolások szabadidős tevékenységei közül a tévénézés, számítógépezés, olvasás és zenehallgatás a legkedveltebbek. Tízből csupán három tanuló jelölte meg hobbijaként a sportot, a fiatalok mégis elégedetlenek fizikai állóképességükkel. A lányok 90 százaléka nincs kibékülve testsúlyával. 40 százalékuk rendszeresen diétázik, ahelyett, hogy táplálkozási szokásain változtatna.
Az elhízás és a túlsúly fiatal kori kialakulásának hátterében az ismeretek hiánya áll. A diákok többsége nincs tisztában a helyes táplálkozás alapjaival. Magas a felvágottak, húskészítmények, a cukrozott üdítők fogyasztásának aránya szemben a nyers zöldségekkel, gyümölcsökkel, halfélékkel. Annak ellenére, hogy a zöldség (45%) és a gyümölcs (68%) napi fogyasztása emelkedő tendenciát mutat, arányuk még mindig alacsony. A kedvező élettani hatású hal fogyasztása (17%) továbbra is elenyésző. A vitaminok bevitelében is súlyos hiányosság mutatkozik. A kalciumbevitel a diákok 70 százalékánál a kritikus szint alatt van, valamint a B-vitamin csoport, a D-vitamin mennyisége sem megfelelő a tanulók többségénél.
A reprezentatív felmérést az OÉTI és az ÁNTSZ szakemberei a főváros 11 kerületének 17 középiskolájában, 1273 tanuló részvételével végezték el. A felmérésben a diákok önkéntes alapon vettek részt. A vizsgálat egy kérdőív kitöltéséből és egy állapotfelmérésből állt, melynek különlegessége, hogy az elhízás mértékét a test összetételének mérésével is vizsgálták.
Már az általános iskolában is probléma a túlsúlyA középiskolások táplálkozási és életmódszokásait vizsgáló kutatás előzménye az OÉTI tavalyi felmérése, amely a budapesti általános iskolások egészségi állapotát mérte fel. Az 1930 kisdiák bevonásával készült kutatás 2006 tavaszán közzétett eredményei azt mutatták, hogy a fiúk mintegy 18 százaléka túlsúlyos, 7 százaléka elhízott, míg a lányoknál a túlsúlyosak aránya megközelítően 20 százalék, az elhízottaké pedig meghaladja a 6 százalékot. A kutatás eredményei szerint már a 7-14 évesek körében jelentkeznek a felnőtt korra jellemző rossz táplálkozási szokások, többek között a nem kellő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, vagy a túlzott zsírfogyasztás.