Valamikor az 1930-as években egy ismeretlen turista fényképen rögzítette a Margitsziget látképét. A fényképet összehasonlítva a mai Margitszigettel, azt lehet észrevenni, hogy az elmúlt 80 évben igencsak meghízott a sziget. De miért? A Dunai szigetek blog erre ad magyarázatot friss bejegyzésében.
Amikor a sziget a nádor birtokába került - aki ide Schönbrunn mintájára csodaszép kertet varázsolt - még két sziget állt Buda és Pest szabad királyi városok között. Mindkét sziget felszíne az árvízszint alatt terült el, és igencsak megsínylették mind az 1838-as, mind pedig az 1876-os árvizeket.
A Margitsziget életében a "fejlődés" korszaka a Margit híd megépültével érkezett el. Csak gőzhajóval lehetett megközelíteni, de a híd közelsége révén erősödött a fővároson és a sziget tulajdonosán a nyomás, hogy tegyék lehetővé egy szárnyhíd megépülését, melynek révén megindulhat a gyalogosok áradata a Margitszigetre. Ez ügyben az első lépést az egyesített főváros tette meg, pénzadomány fejében a Habsburg család nádori ágának képviselőjére szállt a Festő-sziget tulajdonjoga. Így indulhatott meg az a feltöltési munkálat, melynek révén a két földdarab eggyé vált és kialakult egy alapozásra alkalmas hely a szárnyhíd hídfőjének.
A Margitsziget egykori, 102,5 méter tengerszint feletti magasságú járószintjét 104,8 méterre magasították meg, hogy védve legyen az árvizektől. Tehát nemcsak oldalirányba, de vertikálisan is hízott - olvasható a blogon. A teljes bejegyzést megtalálja a Dunai szigetek blogon.
Fotó: fénybe borult a margitszigeti futópálya
Rénszarvasvadász-telepek voltak a Dunakanyarban
Dunai hajós: 135 éve "indult útnak" a Verne-regényhős
