Az új alkotmány a nemzet történelmi alkotmányát helyreállító alaptörvényként jeleníti meg önmagát. Bár e „történelmi alkotmány” az új berendezkedés egyik legfontosabb jogforrása, jelentéséről csak elvont módon szól a preambulum - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Az alaptörvény szerint a politikai közösség egyrészt tiszteletben tartja „történeti alkotmányunk vívmányait”, másrészt nem ismeri el az idegen, azaz az 1944. március 19-i német, illetve a második világháború következményeképpen történő szovjet megszállás miatt bekövetkezett felfüggesztését. A „Nemzeti hitvallás”, az új alkotmány preambuluma úgy tesz, mintha létezne-létezett volna valamiféle örök érvényű, Szent Istvántól 1944-ig fennálló törvényi keret, melynek érvénye csupán időlegesen, 1944. március 19. és 2011. április 25. között szűnt volna meg.
A „történelmi” vagy „történeti alkotmány” kifejezést a jogtörténet a kormányzás rendjét, az állam nemzetközi státuszát, valamint állam és állampolgárai viszonyát meghatározó olyan alapvető törvények együttesére használja, melyek hosszabb, akár több évszázados jogfejlődés során jöttek létre, és ebből következően egységes dokumentumban való kodifikálásukra soha nem került sor. Ami azt illeti, a fogalom szinte kizárólag a különleges brit (angol) jogfejlődés értelmezésére, illetve annak a ténynek a magyarázatára szolgál, hogy a parlamentáris rendszerek mintájaként tekintett brit jogrendszer, Európában egyedülállóan nem rögzítette alaptörvényeit egyetlen egységes dokumentumban - írja a cikk szerzője. A teljes cikket megtalálja a Szuverén.hu-n.
Szuverén: Mit akar a kormány az Alkotmánybírósággal?
A kormány intézkedései jelentősen csökkentik a jóléti állam korábbi szolgáltatásait
Jó lesz-e nekünk, ha a határon túliak beleszólnak Magyarország politikájába?
Az új alkotmány preambuluma elveszi a magyaroktól a szabadság élményét
