A preambulum megpróbálja a közös múlt egy részét végképp eltörölni. Történelmi víziója elveszi a magyaroktól a demokratikus részvétel és a társadalmi önrendelkezés, egyszóval a szabadság élményét - olvasható a Szuverén.hu oldalon.
Magyarország 2011. április 25-én aláírt alkotmánya az alábbi szavakkal kezdődik: „MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” A politikai közösség tagjainak jogait, kötelességeit, alapvető értékeit és közös jövőképét megfogalmazó és rögzítő dokumentum a múltra való visszatekintésből nyeri erejét, a nemzet életének közösen elfogadott jogi-politikai szabályozása hangsúlyos történeti eredetre alapozva nyer jogosultságot.
Demokratikus politikai közösségek életét keretező alkotmányok történelmi legitimációba ágyazása nem feltétlenül elvetendő döntés. A nemzet mint egyenlő jogokkal és kötelességekkel bíró, egymásért felelősséget vállaló polgárok közössége hatékonyan határozhatja meg közösen vállalt értékeit és elérendő céljait olyan múltbéli eseményekhez kötve, melyeket meghatározónak tart e fontos értékek kimunkálása tekintetében. De mire lehet büszke a magyar? Miért vonja el a szabadság élményét az alaptörvény preambuluma? Látogasson el a Szuverén.hu oldalra.
Az Alaptörvény iPhone-alkalmazás formájában elérhető, bárki számára ingyenesen letölthető.