Az új magyar alaptörvény ellentétes az európai alkotmányosság védjegyével, a méltóság szekuláris felfogásával - mondja az Exeteri Egyetem tanára, az emberi méltósághoz való jog összehasonlító elemzője, aki 2003-ban a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatáról jelentetett meg könyvet.
A modern alkotmányelmélet közismert felfogása szerint az alkotmány egy állam legfőbb törvénye. Tartalmi értelemben olyan dokumentum, amely meghatározza a politikai rendszer típusát, elrendezi a különböző hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bírói) egymáshoz való viszonyát, garantálja a jogállamiságot, és védelemben részesíti az alapvető jogokat. Más szavakkal az alkotmány tartalmazza azokat a lényeges jogi garanciákat, amelyek a demokrácia békés és zökkenőmentes működését biztosítják. S mint ilyen, különös politikai és szimbolikus jelentőségű, hiszen ez a nép legfőbb jogi dokumentuma, amely nemcsak meghatározza, hanem korlátozza is az állami hatalom működését - válaszolta Catherine Dupré arra a kérdésre, hogy mire való egy új alkotmány. Kíváncsi a teljes interjúra? Látogasson el a Szuverén.hu oldalra.