Új alaptörvény: a Neue Zürcher Zeitung kritikája
Magyarország "nemigen lehet büszke" a parlamentben "sietősen átcsempészett" alkotmányra - írja Isten, áldd meg a magyart című kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung nemzetközi kiadása.
Orbán Viktor miniszterelnök a választások előtt új társadalmi szerződésről beszélt, amelyet a nemzeti együttműködés rendszerének nevezett - írja Cyrill Stieger, a tekintélyes svájci napilap szerkesztő munkatársa. "Ebből azonban semmit sem lehetett érezni az alkotmánynak a háromból két ellenzéki párt részéről bojkottált kidolgozásánál, éppen ellenkezőleg: Magyarország épp olyan megosztott, mint korábban volt" - fogalmazott.
Már a preambulum is irritáltságot vált ki - írta. A "vallási emelkedettségű, dagályos pátosszal íródott" bevezető rögzíti, hogy miben kell hinnie a nemzetnek, és mi mellett tegyen hitet. Az előtérben nem az állampolgár, hanem "az etnikailag, kulturálisan és vallásilag meghatározott magyar nemzet" áll. A lakosság egy része, legyenek valamely kisebbség tagjai vagy nem keresztények, marginalizálva érezhetik magukat - vélekedett a cikkíró.
A történelmi háttér rövid ismertetése mellett felidézte, hogy a bevezető hivatkozik Szent Istvánra, a Szent Koronára és utalást tartalmaz a trianoni szerződésre. Rámutatott, hogy az alkotmány nem köti lakóhelyhez, csak állampolgársághoz a szavazójogot. "Ezzel lefektette a jogi alapokat ahhoz, hogy a szomszédos országokban élő magyarok is választhassanak" - írta.
A Kárpát-medencébe a IX. században bevándorolt magyarok sokáig idegennek érezték magukat a szlávok között, és főként a legutóbbi évszázadokban érezték magukat, hasonlóan a szerbekhez, a történelem veszteseinek. Igaz lehet, hogy egy mitikus fennköltségű korra való visszautalásnak egy sokáig idegen hatalmak által uralt és csak nemrég szuverénné vált országban más jelentősége van, mint ott, ahol évtizedekkel ezelőtt megszilárdult a demokrácia. A preambulum "obskurus fordulatait" történelmi giccsnek is fel lehetne fogni, de valójában egy paternalista beállítottság kifejeződései - vélekedett.
Önmagában az, hogy az alaptörvény korlátozza az alkotmánybíróság hatáskörét, mindenesetre azt mutatja, hogy Orbánnál mindenekelőtt a hatalom bebetonozásáról van szó - vélte a szerző. Elgondolkodtató az is, hogy az alaptörvényt egyedül fogadták el - tette hozzá. "Orbán nem ismer olyan szavakat, mint kiegyezés vagy kompromisszum. A hatalmi igény abszolút" - írta. "A politikai basáskodás gyorsan veszélyes autoritarizmusba csaphat át". Az országnak egy Fidesz-alkotmánya van, amelyet a lakosság egy része elutasít - írta a Neue Zürcher Zeitung.