A határon túl élő magyarok állampolgárságának és szavazati jogának biztosítása a politikai közösség alapjait érinti. Demokratikus elvek alkalmazása helyett ingatag álláspont és nyers választási kalkuláció befolyásolja a döntést - olvasható a Szuverén.hu oldal friss cikkében.
A kormánypárti politikusok nyilatkozatai alapján bizonyosnak látszik, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok még ebben a ciklusban választójoghoz jutnak. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a rendszerváltás utáni magyar politika egyik legfontosabb döntéséről van szó, mely alapvetően befolyásolhatja a magyar demokrácia jövőjét. Ahhoz, hogy megítélhessük, helyesen teszi-e a kormány, ha állampolgársággal együtt választójogot is ad a határon túli magyaroknak, vagy ezzel olyan súlyos hibát követ el, melyet egy józanul gondolkodó politikai erőnek nem szabadna elkövetnie, előbb meg kell válaszolnunk egy lényeges kérdést. Megengedhető-e, hogy egy politikai közösség döntéseibe a közösség azon tagjai is beleszóljanak, akik ideiglenesen vagy tartósan egy másik államban élnek?
Ezen a ponton egy ellentmondással találjuk szembe magunkat. Egyfelől a politikai közösség tagjainak (az állampolgároknak) alanyi jogon van beleszólásuk a közösség döntéseibe, másfelől a döntésekbe való beleszólás (azaz a szavazás) joga megköveteli bizonyos kötelességek teljesítését is, melyek természetszerűen csakis az adott állam területén abszolválhatók - írja a cikk írója. A teljes cikket elolvashatja a Szuverén.hu oldalon.
