Az alkotmányosság hazai intézményeinek elgyengülésével felértékelődnek a nemzetközi emberi jogi fórumok. A strasbourgi bíróságnak fontos szerepe lehet, de nem tudja teljesen átvenni az alapjogvédelmi funkciókat - írja Tóth Gábor Attila alkotmányjogász a Szuverén.hu oldalon.
A magyarországi alkotmányvédő intézmények igen tartózkodóan viszonyultak a köztársasági alkotmány lebontásához és az új alaptörvény elfogadásához. Az Alkotmánybíróságot, a bíróságokat és az ombudsmanokat idesorolva, egyik intézmény sem kifogásolta az alapjogok karakteres átalakítását, leginkább csak saját státusuk védelmében szólaltak meg. Az Alkotmánybíróság saját hatáskörének első szűkítésekor tett közzé egy nyilatkozatot, számos bírósági vezető az idősebb bírák kényszernyugdíjazásának bejelentésekor fogalmazott meg egy petíciót, és van olyan ombudsman, aki kifejezetten helyeselte az intézményi átalakítást.
Az alapjogok terén bekövetkezett hadiállapot miatt nemzetközi fórumok fejtettek ki komoly tevékenységet. A szólásszabadság és a médiajog átalakítását az ENSZ különmegbízottja, az EBESZ és az Európai Bizottság kifogásolta több-kevesebb eréllyel. Az alkotmánybíráskodás védelmében az Európa Tanács Velence Bizottsága fogalmazott meg ajánlást. Az alkotmányozási folyamat tarthatatlansága miatt – mások mellett – az ENSZ főtitkára is szót emelt - olvasható a cikkben. A teljes cikket megtalálja a Szuverén.hu oldalon.