A határon túli magyarok szavazati joga jogi értelemben kevésbé támadható, azonban több szempontból is a politikai vita középpontjába kerülhet, mivel mind szimbolikus, mind gyakorlati szinten belpolitikai célokat szolgál - olvasható a Politika 2.0 blogon.
A választójoggal és általában a kettős állampolgársággal kapcsolatban felmerül a politikai és a kultúrnemzet fogalma. A törvénnyel a határon túli magyarok a kultúrnemzet tagjaiból a politikai nemzet tagjaivá válnak. Az előző alapja a közös nemzeti identitás, kultúra és történelem. Az unió tagállamaiban különböző gyakorlatok léteznek a kettős állampolgárság kezelésre. Elmondható, hogy kevesebb olyan ország van, ahol semmilyen szinten nem ismerik el a kettős állampolgárságot, és ahol elismerik, ott általában valamilyen formában szavazati jog is társul hozzá. Érdekesség, hogy a környező országok közül egyedül Szlovákia támadta élesen a törvényt, holott a szlovák törvénykezés is ismeri a kettős állampolgárság intézményét.
A kettős állampolgárság bevezetése az anyaországban szimbolikus és politikai célokat is szolgált. A honosítást Semjén Zsolt sikertörténetként kezelte, és a választójog megadását eddig csak az LMP kifogásolta. Az intézkedés hatása mindaddig semleges is maradhat a hazai választók szempontjából, amíg nem kerül előtérbe az állampolgárság konkrét tartalma, mint például az adózás és a különböző szolgáltatások igénybevétele - írja a bejegyzés szerzője. A szerző teljes véleményét elolvashatja a Politika 2.0 blogon.