"A történet 1789-ben kezdődik, amikor Martin Heinrich Klaproth berlini patikus egy új elemet fedezett fel. Elnevezhette volna az új anyagot klaprothiumnak, a berlini patikus mégis a hat évvel korábban felfedezett Uránusz tiszteletére urániumnak kereszteli el" - ismertette a kötetet az MTI-nek Vigassy József, az Országos Atomenergia Bizottság egykori elnökhelyettese, aki a kötetet szakmailag ellenőrizte.

Elmondta, Hubert Mania bemutatja Wilhelm Conrad Röntgen  munkásságát, s azt, hogy hogyan terjedt el a röntgencsövek alkalmazása, amelyek az orvosi rendelőkön kívül teljes gőzzel működtek a szépségszalonokban is, és hogy - erről máig kevesen tudnak - a röntgen sugáráldozatainak száma sokkal magasabb volt, mint az atombombáé.

Szó esik a könyvben arról, hogyan pattant ki a radioaktivitás kifejezés, hogy olyan német fizikusok, mint Max Planck, Albert Einstein és Werner Heisenberg hogyan járultak hozzá az atommagon belüli folyamatok megértéséhez, és hogyan lettek később az addig egymással baráti viszonyt fenntartó fizikusok hirtelen két egymással ellenséges hatalmi tömb titoktartásra kötelezett alattvalóivá. Mania mesél tudósok intrikáiról, a tudományos és emberi irigységről, de a nagy kalandban résztvevők zsenialitásáról is.

"Egy ilyen mű megírásához rendkívül elmélyült kutatásokra van szükség, óriási mennyiségű irodalmat kell összeszedni, felkutatni, átolvasni, rendszerezni" - fogalmazott Vigassy József, aki szerint érdekes, olvasmányos könyvről van szó, amelyben szakértőként is sok újat fedezett fel a maga számára. És nem kételkedünk benne mi sem, hogy a természettudományok iránt érdeklődőknek remek ajándék lehet az ünnepekre.