A klímaválság elleni érdemi fellépést követelő aktivisták idén több híres műalkotást is megrongáltak, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy „az élet fontosabb, mint a művészet”.

Egy német környezetvédelmi csoport krumplipürével dobált meg egy potsdami múzeumban egy Claude Monet-festményt, a Just Stop Oil aktivistái paradicsomlevest öntöttek Vincent van Gogh Napraforgók című művére a londoni National Galleryben, egy csoport borsólevest locsolt egy Van Gogh-műre Rómában, az Extinction Rebellion aktivistái egy Picasso-festményt vettek célba Melbourne-ben, és többen voltak, akik Botticelli, Boccioni, Van Gogh és más régi mesterek műveihez ragasztották magukat.

Legutóbb a Stop Fossil Fuel Subsidies csoport két tüntetője firkálta össze Andy Warhol Campbell's leveses dobozait az ausztrál Nemzeti Galériában Canberrában.

„Az elmúlt hetekben számos támadás érte a nemzetközi múzeumi gyűjteményekben található műalkotásokat. Az ezekért felelős aktivisták súlyosan alábecsülik ezeknek a pótolhatatlan tárgyaknak a törékenységét, amelyeket a világ kulturális örökségének részeként meg kell őrizni” – írták a galériák és a múzeumok igazgatói egy közös nyilatkozatban.

„Ezeknek a műveknek a gondozásával megbízott múzeumigazgatóként mélyen megrázott bennünket az alkotások kockázatos veszélyeztetése” – tették hozzá. A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a múzeumok olyan helyek, ahol a legkülönbözőbb hátterű emberek párbeszédet folytathatnak, és amelyek így lehetővé teszik a társadalmi diskurzust. „Ebben az értelemben a múzeum mint intézmény alapvető feladatai – gyűjtés, kutatás, megosztás és megőrzés – ma aktuálisabbak, mint valaha. Továbbra is ki fogunk állni a kulturális örökségünkhöz való közvetlen hozzáférés mellett. És fenntartjuk a múzeumot, mint a társadalmi kommunikáció szabad terét” – jelentették ki.

A nyilatkozatot közel 100 elismert intézmény igazgatója írta alá. Az aláírók között vannak a New York-i Metropolitan Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Guggenheim Múzeum vezetői; a londoni British Museum, a Victoria and Albert Museum és a National Gallery; az olaszországi Gallerie degli Uffizi és a Peggy Guggenheim Collection; a franciaországi Louvre, Musée d'Orsay, Centre Pompidou és Musée National Picasso; valamint a spanyolországi Museo Nacional del Prado és a bilbaói Guggenheim Múzeum vezetői.

A legtöbb galéria eddig szűkszavúan nyilatkozott a támadások után, mivel nem akarták felhívni magukra vagy biztonsági protokolljaikra a figyelmet. A canberrai Warhol-alkotás megrongálása után az Ausztrál Nemzeti Galéria szóvivője azt mondta: „A nemzeti galéria nem kívánja népszerűsíteni ezeket az akciókat, és nincs további kommentárja.”

A célba vett művek egyikében sem keletkezett maradandó kár, mivel sokukat üveg borítja. A klímaaktivisták a jelek szerint nem azért veszik célba a leghíresebb műveket, hogy kárt tegyenek bennük, hanem hogy felhívják a média figyelmét az éghajlati válság okozta maradandó károkra.

A Van Gogh Napraforgók című műve elleni londoni támadás során a Just Stop Oil tüntetői azt kiabálták: „Mi ér többet? A művészet vagy az élet? Többet ér, mint az élelmiszer? Többet ér az igazságosságnál? Jobban érdekel egy festmény védelme vagy a bolygónk és az emberek védelme?”

A klímaaktivisták akcióiról és motivációról ebben a cikkünkben írtunk:

Kik azok, akik leöntik a híres festményeket és kik állnak mögöttük?

Mit éreznek, amikor valami gyönyörűt és felbecsülhetetlen értékűt elpusztítanak a szemük előtt? Felháborodnak? Jó! Hol van ez az érzés, amikor azt látják, hogy a bolygót pusztítják el? Ezt a festményt üveg védi, rendben van (...), de a gyerekeink jövője nincs" - mondja egy Just Stop Oil radikális klímavédelmi mozgalom nevét viselő fehér pólóba öltözött férfi, miközben Vermeer Lány gyöngy fülbevalóval című festménye mellé ragasztja a kezét a hágai Mauritshuisban.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: