Maszkne, Szputnyik, víruszsaru, rasztazenekar, győrfipálik, vakcing, elolt – a többi között ezek az új szavak szerepelnek a Karanténszótár 2. kiadásában.

Veszelszki Ágnes nyelvész 2020-ban állította össze az első kötetet, amelyben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben szereplő, addig a magyar nyelvben nem (vagy széleskörben nem) használt kifejezések kerültek bele. Olyanok, mint a karanténháj vagy cecíliás.

Az első kiadás 400 szócikkéhez képest háromszorosára bővült a második szótár, amely több mint 1200 címszavas lett.

A járványkezelésben óriási változást hozott a vakcinák kifejlesztése, illetve az oltási akció. Ennek nyomán megjelent a hivatalos szabályokkal és ajánlásokkal szembeforduló „alternatív gyógyászat”: a vírustagadók, a maszkdacolók és az oltásellenesek – sokszor összeesküvés-elméletekbe hajló – nézetrendszere. Veszelszki Ágnes szerint ezek a témakörök dominálják most az új kiadás szóanyagát.

Corvinus Egyetem

A struktúra az első könyvhöz képest (címszó, rövid köznyelvi magyarázat, szótári belső utalások, példamondat) változatlan maradt; a szerző kifejezetten nem szaknyelvi, hanem köznapi, könnyen érthető magyarázatokra törekedett; és a több jelentéssel rendelkező szavak esetén csak a járványhelyzetre vonatkozó jelentést szerepelteti a Karanténszótárban.

A témakör egészségügyi kapcsolata miatt feltűnő arányban váltak (vélhetően átmenetileg) a köznyelvi szókincs részévé orvostudományi terminusok. A szótár különböző stílusrétegekből, nyelvváltozatokból merít: a köznyelvi, szinte szlengszerű, gyakran játékos szavaktól az újságírói-publicisztikai leleményeken át a vírusfertőzés miatt a mindennapi használatba bekerült orvosi szaknyelvi szakkifejezésekig és a hivatali nyelv elemeiig.

Veszelszki Ágnes azzal a nem szokványos reménnyel bocsátja útjára az első szótár folytatását, hogy a járvány lecsillapodásával nem lesz szükség (és lehetőség) harmadik kiadásra.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: