Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
"Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt" – tudatta az Omega a Facebook-oldalán.
"Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad" – írták és a Gammapolisz című Omega-dalból idéznek:
„Most búcsúzom, jóbarátaim,
Találkozunk még, mondanám,
De már nem hiszem, hogy újra eljövök,
Mert Gammapolis vár reám.”
Kóbor János neve összefonódott az Omega zenekarral, ami minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara, világszerte több mint 50 millió albumot adott el. Olyan slágerek fűződnek az együtteshez, mint a Petróleumlámpa, a Gyöngyhajú lány vagy a Fekete pillangó.
Az Omega számos tekintetben úttörő volt a magyar rocktörténelemben. Ez volt az a zenekar, amelynek elsőként jelent meg önálló albuma Magyarországon (az 1968-as Trombitás Frédi és a rettenetes emberek). Az 1969-es 10000 lépés volt az első kinyitható lemezborító, az album zenei anyagából pedig elkészült az első önálló tévéshow, a Tízezer lépés – Omega Show. Az együttes elsőként jutott ki az Egyesült Királyságba, a magyar együttesek közül nekik volt a legtöbb eladott lemezük Magyarországon (az 1979-es Gammapolis, 650 ezer példánnyal) és külföldön (az 1977-es Time Robber, 1 millió példánnyal). Az Omega tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában, és az együttes koncertjein használtak először füstgépet, lézershow-t, valamint a látványelemek kiegészítésére kivetítőt. Elsőként jelent meg a magyar zenekarok közül CD-je (az 1988-as Platina című válogatásalbum) és DVD-je (a 2000-ben kiadott OmegakonceRT Népstadion 1999) az Omegának.
Az Omega nem csak a fentiekben felsoroltakban volt úttörő, hanem abban is, hogy ők voltak az első rockkapitalisták, hiszen már a nyolcvanas években gazdasági munkaközösség (gmk) formában működött a zenekar, amelynek saját stúdiója és hangosító vállalkozása is volt. A rendszerváltás után pedig megalakult az Omega Rt.
Soha nem tartozott a zenekar a politizáló előadók sorába. Kóbor azt mondta egy 1999-es interjúban, hogy „bár az elvuralom ellen mindig prüszkölgettünk, sosem politizáltunk, nem is értünk hozzá, nem is érdekel”. Az 1994-es Népstadion-koncert óriásplakátjain ennek ellenére több fideszes politikus is feltűnt. A bulinak "az igazi választás" volt a szlogenje, mivel a fő promóciós időszaka teljesen egybeesett az országgyűlési választásokkal.
Kóbor erről azt mondta, azért engedték akkor a Fidesz közeledésének, mert ők, ellentétben másokkal, „nem azt kérték, hogy mondjuk azt, hogy ki az igazi választás, hanem ők álltak a plakátra mellénk, hogy az igazi választás tényleg az Omega”. Hozzátette, az adott koncerten „nagy megtiszteltetés, ha politikusok, állami vezetők itt lesznek, mint ahogy a múltkorin is megtiszteltető volt a miniszterelnök és külügyminiszter jelenléte, de semmi több. Nekünk mindegy, hogy az illető szabaddemokrata vagy MIÉP-es, elég, ha szeretik az Omegát. Vannak persze pártok és politikusok, akik közelebb állnak hozzám, de ezt demonstrálni soha nem szerettem.”
A zenekar 2020 végén elvesztette két tagját is, Benkő László billentyűs november 18-án, Mihály Tamás (az utolsó években már a zenekarral nem fellépő) basszusgitáros rá három nappal halt meg. Az Omega utolsó lemezének megjelenési dátumát ugyan sokkal korábban kitűzték, de a szomorú aktualitást adott a két elhunyt zenész az albumnak, ugyanis a címe Testamentum. Ez volt az 1962 óta létező Omega tizenhetedik stúdiólemeze, a munkálatai csaknem négy éven át zajlottak.
Kóbor ekkor még arról beszélt, hogy bár gyötri őt a zenekar tagjainak elvesztése, de a gyász letelte után új időszak kezdődik. “Új kihívások és új körülmények között kell megadnunk a rajongóinknak azokat az élményeket, amiket eddig nyújtottunk” – mondta bizakodva egy interjúban. Igaz, közben saját búcsúztatását is megtervezte: “A Balatonnál szeretnék örök nyugalomra térni, hogy a hamvaimat a szél szórja majd végig az ország egyik legcsodálatosabb tájékán.”
A Testamentum című album, sajnos most már Kóbor János és az Omega zenei végrendelete is. Az utolsó alapító tag halálával (aki az együttes frontembere és arca is volt), minden bizonnyal az Omegának is vége.
Kóbor János Budapesten született 1943-ban, szülei pénzügyi területen dolgoztak. Eleinte sportoló szeretett volna lenni, szép eredményeket ért el gátfutásban, azonban egy sérülés miatt kénytelen volt lemondani a sportolói pályáról. Anyai nagyapja és nagybátyja építészek voltak, emiatt döntött úgy, hogy ő is építésznek tanul. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, azonban sosem dolgozott ezen a területen.
Első együttesét már a József Attila Gimnázium tanulójaként alapította osztálytársaival, ez volt a Ciklon, ennek utódjaként jött létre az Omega. Az első koncertet, amelyen az Omega nevet viselték, a legtöbb forrás 1962. szeptember 23-ára teszi, helyszínként pedig a Műegyetem Hess András téri kollégiumát jelölik meg. Az alapítók között volt Kóbor és Benkő László is. A kezdeti években nyugati slágereket dolgoztak fel, később – az Illés nyomán – kezdtek el magyar dalokat írni.
A hatvanas évek második felétől az Omega saját slágereinek többségét már Kóbor énekelte (ő kezdetben gitározott, de ezzel Presser Gábor javaslatára felhagyott), az 1971 óta felvett dalokban pedig ő az egyedüli szólóénekes. A 6–13. és 16. albumokon az összes háttérvokál is az ő hangján hallható (leszámítva a 7–9. albumok néhány dalában a női vokált). Közreműködött a dalok írásában is, sőt, írt néhány szöveget és zenét önállóan is.
Énekesi pályafutása szinte teljesen az Omegához kötődik, ugyanakkor az Omega-stúdióban számos lemez készítésében vett részt producerként, zenei rendezőként, hangmérnökként. Első közreműködése más produkcióban a Scorpions budapesti és kassai koncertje volt 2009-ben, ezzel Klaus Meine és Rudolf Schenker 1994-es vendégszereplését viszonozta. 2010-ben elkészítette az Omega Rhapsody albumot, amit szólóalbumként harangoztak be, de címéből is kitűnik, hogy nagyban az Omegához kapcsolódó anyagról van szó. 2011-ben élőben is bemutatták a művet. 2012-ben megjelent magyar változata is az Omega Szimfónia & Rapszódia dupla albumon, majd 2013-ban az Omega Oratórium album következett, amelyet templomi koncerteken mutattak be élőben. A bátaszéki templom tornyának felújítására ez motivációként hatott. 2014-ben Kóbor régi vágya teljesült – koncertet adhatott a rendszerváltás 25. évfordulójának tiszteletére a Hősök terén. A koncerten fellépett a Scorpions is, Kóbor együtt énekelte a Wind of Change-t Klaus Meinével.
Kóbor önmagáról azt mondta: „se zenész, se üzletember nem vagyok. Diplomás építészmérnöknek tartom magam, aki mindig az is szeretett volna lenni, de az élet közbeszólt. Az államvizsga után úgy tűnt, az építész pályán nincs perspektíva, az Omegával meg utazgattunk, szerettem is ezt csinálni. Soha nem képeztem a hangom, nem tartom magam zenésznek, igazán nem is tudok énekelni, amit tőlem az emberek hallottak, az az én hozzáállásom mindehhez. Az üzletember titulust pedig nem szeretem, mert mi igazából soha nem a pénzért csináltuk. Minden pénzünket a technikára, az újdonságokra fordítottuk, sosem halmoztunk vagyonokat.”
Kóbor ismert volt hobbijáról, a vitorlázásról és a Balaton iránti rajongásáról.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Kórházba került Kóbor János
