Ki vegye ki a Shakespeare-kötetekből a törvénybe ütköző oldalakat?

– teszi fel az egyszerre költői és gyakorlati kérdést Nyáry Krisztián. Gyakorlati, mert lehetséges, hogy a hétfőn megszavazott, a homoszexualitást a pedofíliával szándékosan összemosó, melegellenes törvény valódi, gyakorlati problémák elé állítja a könyves szakmát. Költői is ugyanakkor, mert – mint arra Nyáry rámutat a Facebook-posztjában – az irodalmat átszövik az LMBTQ szerzők és főhősök történetei; a melegek, a leszbikusok, a queer emberek épp úgy formálták a hazai és a világirodalom legnagyszerűbb alkotásait, mint a heteroszexuálisok. Ezért a cenzúrázásuk a könyvek lapjairól a kultúránk részleges kitörlésével járna.

Mint az író, könyves szakember fogalmaz: az elfogadott jogszabály, mely szerint tilos a tizennyolc éven aluliak számára olyan tartalmat elérhetővé tenni, „amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”, bizonyos kérdéseket vet fel.

A homoszexualitás népszerűsítésének számít-e a szerző (pl. a középiskolai szöveggyűjteményekben is szereplő Szapphó, Rimbaud, Verlaine, Thomas Mann, Oscar Wilde, Whitman, Proust, Lorca, stb.) köztudomású szexuális orientációja? Ha igen, hogyan kell eljárni műveikkel a könyvesboltokban?

– kérdezi Nyáry.

És vajon a törvény értelmében nem lehet majd a fiatalkorúak kezébe adni Shakespeare férfiakhoz írt szonettjeit? Hozzáteszi: ezek a szonettek együtt jelentek meg a szerző többi versével, így kérdés, hogy vajon a könyvesbolti dolgozók feladata lesz-e „az inkriminált művek kivágása a kötetekből”.

Mint kiemeli, Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György versei tele vannak homoerotikus utalásokkal; a „nemváltás sajnálatos módon rengeteg helyen feltűnik a görög, római, indiai és egyéb korszerűtlen mitológiákban és a hatásukra megszületett irodalmi művekben. Az világos, hogy Ovidius Átváltozásait ezután nem lehet fiatalkorúaknak árusítani, de mi legyen a helyzet az Ovidiust sűrűn idéző Dante vagy Janus Pannonius műveivel?”

Nyáry Krisztián kellő iróniával hozzáteszi azt is, hogy „egyelőre nem tisztázott, hogy egy erre kijelölt hivatal fog-e delegálni az ifjúság számára megfelelő kiadáshoz szerkesztőket vagy csak utólagos engedélyezésre kell benyújtani a kötetterveket.”

Tiltakozik a könyves szakma

Nem sokkal Nyáry posztja előtt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) hasonló aggodalmaknak adott hangot közleményében. Átgondolatlannak tartják a pedofilellenes törvénycsomag tartalmát, ezért annak mielőbbi felülvizsgálatát kérik a jogalkotóktól.

Mint fogalmaznak: „Szervezetünk teljes mértékben támogatja a gyermek és fiatalkorúak védelmét, azonban semmiképp sem értünk egyet a bűncselekménynek számító pedofília és az alapvető emberi jognak számító szexuális orientáció összemosásával. Mindemellett, elfogadott formájában a gyermekek fokozottabb védelmének biztosítása helyett a művészi- és szólásszabadság, a könyvkiadás és -terjesztés korlátozásának feltételeit teremti meg, amit elfogadhatatlannak tartunk.”

Szerintük a törvény szövege alapján „a világ- és a magyar irodalom remekművei, többek közt a középiskolai tananyag részét képező számos szerző (Szapphó, Ovidius, Verlaine, Rimbaud, Thomas Mann, Proust, Shakespeare, stb.) művei, de pl. Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György erotikus utalásokat tartalmazó versei is a tilalom alá eshetnek.”

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: