Elhunyt John Prine amerikai country- és folkénekes, dalszerző. A Grammy-díjas zenész 73 éves volt. Prine generációja egyik legnagyobb hatású dalszerzője volt, akit Bob Dylan is nagyra becsült.

A zenészt március 26-án szállították koronavírus-megbetegedés miatt a nashville-i Vanderbilt Egyetem orvosi központjába, halálát felesége, egyben menedzsere, Fiona Whelan Prine erősítette meg a Rolling Stone magazinnak. Chicagóban született, 14 éves korában bátyjától tanult meg gitározni. Zenei középiskolába járt, majd öt éven át postásként dolgozott, miközben néha esténként chicagói klubokban lépett fel. Legismertebb korai dalait ezekben az időkben írta, mint később felidézte, a számok a fejében születtek meg, kézbesítés közben.

A vietnámi háború idején Németországban teljesített katonai szolgálatot, hazatérését követően az egyik kiemelkedő alakja lett Chicagóban a megújuló folk színtérnek. Aztán egy klubban Kris Kristofferson énekes-színész kiszúrta magának, és Prine-nal hamarosan szerződést kötött az Atlantic Records, amely első lemezét 1971-ben jelentette meg. Ez, a John Prine című album komoly dicséretet kapott a kritikusoktól, az anyagon számos olyan dal szerepelt, amely később repertoárja alappillérévé vált: az Angel from Montgomery, a Paradise és a Sam Stone, utóbbi egy kábítószerfüggő vietnámi veterán leépüléséről szól.

Ezeket a dalokat később számos előadó feldolgozta. John Prine-t Bob Dylan is az egyik kedvencének nevezte. Ahogy egy több mint tíz évvel ezelőtti interjúban fogalmazott,

Prine maga a tiszta prousti egzisztencializmus. Középnyugati lelki utazások az n-ediken. És gyönyörű dalokat ír.

A hetvenes években számos további lemeze jelent meg, közönsége szélesedett, zenei skálája a folktól a countryn át az americanáig terjedt, sok-sok humorral vegyítve. A nyolcvanas években saját lemezkiadót alapított Oh Boy Records néven, albumai aztán már itt jelentek meg. Első Grammy-díját 1991-ben kapta The Missing Years című lemezéért, majd 2005-ben ismét díjazták a Fair and Square című albumáért. Tavaly decemberben megkapta az életműdíjnak megfelelő Grammy Lifetime Achievement Awardot. 1998-ban túlélt egy rákbetegséget, aminek a következtében hangja mélyebb lett, 2013-ban egy újabb rák miatt a bal tüdejét kellett eltávolítani.