Kult hvg.hu 2019. június. 04. 14:25

Már nem Schmidt Mária irányítja a Sorsok Háza projektet

A Yad Vashem múzeum korábbi igazgatója által vezetett nemzetközi bizottság egy teljesen új koncepciót dolgozott ki a Sorsok Házának, Schmidt Máriának már semmi köze hozzá.

Új bizottság vezeti a budapesti Sorsok Háza múzeum projektjét – írja a The Jerusalem Post.

Gulyás Gergely tavaly szeptemberben azt jelentette be, hogy idén, a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján megnyitja kapuit a Sorsok Háza, amelynek tulajdonosa a Köves Slomó vezető rabbi által irányított Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz, az emlékhelyet pedig az EMIH a Schmidt Mária vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együttműködve fogja kialakítani annak ellenére, hogy a Mazsihisz attól tartva, hogy a Terror Házát vezető fideszes történész-oligarcha a Szabadság téri megszállási emlékműhöz hasonlóan a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítást készítene a holokausztról, kezdettől támadta Schmidt koncepcióját.

Idén márciusban Gulyás már minimálisnak nevezte annak az esélyét, hogy még idén megnyíljon a Sorsok Háza, lapértesülések pedig tavasszal arról szóltak, hogy kiszoríthatják Schmidt Máriát a projektből.

A The Jerusalem Post keddi cikke szerint ez meg is történt, Köves Slomó a lapnak azt nyilatkozta, hogy

Schmidt már nem része a projekt kidolgozásának, a kiállításnak nem lesz része Schmidt Mária ellentmondásos holokausztfelfogása.

Schmidt helyett az EMIH új vezető bizottságot nevezett ki a leendő múzeum élére, amely egy új dokumentumot is készített a céljairól és a megközelítéséről. Az új bizottságot a Yad Vashem múzeum korábbi igazgatója, Yitzhak Mais vezeti, de tagja Köves Slomó, a holokausztkutató Esther Farbstein és David Marwell, valamint az EMIH budapesti egyetemének, a Milton Friedman Egyetemnek az elnöke, Bodnár Dániel.

Köves a lapnak azt mondta, tavaly november óta dolgoznak az új koncepción, amelyet az alapoktól kezdtek el. A részletekről annyit árult el, hogy az eredeti gondolatot csak annyiban tartották meg, hogy a holokauszt gyermekáldozataira fognak fókuszálni a kiállításban, és érzelmi hatást is el akarnak érni, de a történeti kontextust és a szakmai szempontokat és irányvonalakat az alapoktól építették újra, Schmidt pedig nem volt része ennek a munkának.

Yitzhak Mais azt mondta, a magyar kormány írásban engedélyezte a múzeum új koncepcióját lefektető dokumentumot, ő pedig addig nem akart erről nyilatkozni, amíg ez meg nem történik. Most azt mondta a lapnak, hogy az eredeti, Schmidt-féle koncepció kizárólag az 1944 márciusa (a német megszállás) utáni deportálásokról akart szólni, az új dokumentumban azonban erről nincs szó, egyértelművé fogják tenni, hogy más európai országokhoz hasonlóan a társadalmi kontextus már azelőtt megágyazott a holokausztnak, hogy a nácik megszállták volna Magyarországot.

Hozzátette, hogy Magyarország egyedülálló volt abból a szempontból, hogy egyfelől sok szempontból biztonságosnak számított a zsidók számára a náci megszállásig, másfelől viszont a deportálások kivitelezhetetlenek lettek volna az állami intézmények aktív részvétele nélkül a megszállás után, Magyarországon pedig már az 1920-as és 1930-as években hoztak antiszemita törvényeket, a munkaszolgálat pedig a háború kezdete óta létezett.

Mais azt is elmondta, hogy a korábbi megközelítés, amely szerint a Nyilaskeresztes Párt a felelős a népirtásért "történelmileg egyértelműen helytelen és nem kiegyensúlyozott", szerinte ez a narratíva "a történelem tisztára mosásáról" szól. Ő is megerősítette, hogy Schmidt már nem vesz részt a múzeum kialakításában, az új terv céljaiban, tartalmában, narratívájában, megközelítésében is más, mint az övé, és kiegyensúlyozottan szól a magyarok részvételéről is a holokausztban.

Hozzátette, a kiállításban ugyanakkor szó lesz a 825 magyarországi Világ Igazáról is, akik az életük kockáztatták a zsidók megmentéséért, köztük Nagy Vilmos honvédelmi miniszterről, aki a munkaszolgálatosok körülményein igyekezett javítani. A terveket vitára fogják bocsátani akadémikusoknak és különböző érintett intézményeknek.

Az új Sorsok Háza-projektet a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség luxemburgi közgyűlésén mutatták be, itt egy résztvevő a Páva utcai holokausztmúzeum megemelt finanszírozását is számonkérte, de azt az ígéretet kapta, hogy fél éven belül megérkezik a pénz az intézményhez.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.