A Notre-Dame tegnap esti katasztrófájának körülményeit már vizsgálja a párizsi ügyészség, megkezdték a tanúk kihallgatását. Annyi tűnik biztosnak eddig, hogy nem gyújtogatásról van szó, mert a hatóságok nem szándékos károkozás ügyében indítottak nyomozást, és ennek keretében hallgatják ki a rekonstrukción dolgozó munkásokat.

Kruppa Gábor Ybl-díjas építész segítségével azt jártuk körbe röviden, hogy általánosságban milyen karbantartási hibák vezethetnek renováláskor egy épület kigyulladásához, és hogy milyen megelőző óvintézkedéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a restaurálandó épületet ne falják fel a lángok. Kruppa Gábor volt annak idején a felelős építész tervezője a Gresham-palota átalakításának, és jelenleg ő vezeti a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-templom felújítási munkálatait is.

hvg.hu: Egy épület renoválásánál milyen elővigyázatossági lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy az adott esetben sokszáz éves épületben ne tegyünk még nagyobb kárt?

Kruppa Gábor: A meglévő értékeket védeni kell, ez természetes. A berendezéseket, műtárgyakat ilyenkor védett raktárakba szállítják, de előfordul, és egy templom esetében ezt nem teszik meg, mert az a szokásos kérés, hogy felújítás alatt, ha korlátozottan is, de működhessen az épület. Ez persze speciális őrzési és vagyonbiztosítási feladatokat ad a kivitelezőnek.

Általában az az eljárás, hogy a műemlék épületek díszeit eredeti helyükön hagyva kell védeni. A védelem módja változó, sokszor elegendő a takarás, a védőtető, burkolat. Ezeknek a biztonságos, masszív, de ideiglenes, vagyis visszabontható rögzítése pedig odafigyelést igényel.

A szokásos munkabiztonsági előírásokat mindenhol be kell tartani, de műemlékeknél még jobban kell vigyázni, hogy például a leeső tárgyak ne sérthessenek meg nehezen javítható felületeket. A szabványos állványok nehezen követik a homlokzatok gazdag tagozatait, itt speciális kiegészítésekre lehet szükség, és az állványt sem lehet akárhol kikötni a homlokzathoz.

hvg.hu: Szükséges-e bármilyen óvintézkedést tenni egy épület renoválásánál kifejezetten azért, hogy az ne kapjon lángra?

K. G.: Az épületekben meglévő tűzjelző vagy oltóberendezéseket – ha vannak ilyenek – a felújítás alatt üzemen kívül helyezik, kikapcsolják. Ennek részben az az oka, hogy magát a tűzjelzőt is fel kell újítani, de az is, hogy az építkezésen szálló por téves riasztást okozhat, vagy károsíthatja magát a rendszert. Ezért ideiglenes védelmet kell kiépíteni, legtöbbször ez oltókészülékek kihelyezését jelenti. Nagyon fontos a folyamatos felügyelet, a járőrözés. Egy felállványozott torony legfelső szintjén keletkezett kis tűzből, mire felér az őr, már komoly lángok keletkezhetnek.

hvg.hu: Van a restaurálás során olyan lépés vagy eszköz, amely tüzet eredményezhet vagy tűzveszélyes lehet?

K. G.: Számtalan ilyen munkafázis van, a felhasznált anyagok között is vannak gyúlékony anyagok, például oldószerek, és vannak olyanok, amelyeket kifejezetten melegítéssel kell bedolgozni. Van, hogy acélszerkezeteket kell elvágni vagy köszörülni, de a restaurálásnál használt szerszámok közül is egyre több az elektromos eszköz, amelyek akár zárlatosak is lehetnek.

hvg.hu: A Notre-Dame elég rossz állapotban volt. Ez szükségszerűen jelenti-e egyben azt is, hogy gyúlékonyabb volt eleve az épület?

K. G.: Erre ilyen távolságból nehéz válaszolni. A rossz állapot nem feltétlenül jelenti azt, hogy gyúlékonyabb, de lehetnek olyan karbantartási hibák, amelyek tűzhöz vezetnek. Például a tetőtéri világítás elektromos vezetékei elöregedve okozhatnak zárlatot, a villámvédelmi levezetők is lehetnek olyan elhanyagolt állapotban, hogy túlmelegszenek villámcsapás esetén.

A magyar templomokat jobban ismerem. Nálunk általában nincs pénz a tetőszerkezet rendszeres lángmentesítő kezelésére. A padlást gyakran használják tárolásra, használaton kívüli bútorokat, maradék építőanyagokat visznek fel.

hvg.hu: A Notre-Dame tetőszerkezete tölgyfából készült. Van esetleg olyan faanyag, amely lassabban kapott volna lángra?

K. G.: A tetőépítéshez használt anyagok közül a tölgy a leginkább ellenálló. Az igazi védelmet az jelenti, hogy minden faszerkezetet a jelenlegi előírások szerint lángmentesítő kezeléssel (festés) kell védeni, és ezt a kezelést adott időközönként (5 évenként) meg kell ismételni.

A székesegyházban pusztító tűzvészről szóló további cikkeinket itt érheti el. 

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: