1968-ban a Grenoble-i téli olimpián született egy kedves figura, Schuss, ami annyira bevált, hogy ezután minden későbbi verseny kapott hivatalos kabalát. Ezekből hamar óriási üzlet lett, majd külön történelmük is született, néha óriási sikerekkel, néha nagy mellényúlásokkal, sőt, botrányokkal. Önnek melyik volt a kedvenc kabalafigurája? Szavazzon!
Az újkori olimpiáknak kezdetben egy szlogenje („Citius, Altius, Fortius” – azaz „Gyorsabban, magasabbra, erősebben) és egy szimbóluma volt, az ötkarika. A 60-as években azonban felvetődött (és 1968-ban fel is tűnt az első), hogy az eredeti általános jelképek mellett kellene egy az adott játékokat szervező országokra jellemző, egyedi szimbólum, kabalafigura is. Ezek hivatottak 1972 óta az olimpiák népszerűsítésére - és nyilván a szervezők a turisták, a szuvenírvadászok, a filmes jogokat és egyéb felhasználási jogokat fizetők pénzére is számítanak.
A pillanatokon belül hivatalosan is induló riói olimpia kabalafigurái egyelőre nem ivódtak bele a tudatunkba, de a következő három héten nagyon sokszor fogunk velük találkozni. De vajon mik ezek? Macska és koala? De mit keresne egy koala Brazíliában?
Alább erre is választ kapunk. De előbb nézzük át a korábbi figurákat.
A tacskó, aki véletlenül sem náci
Az első hivatalos kabalafigura az 1972-es müncheni olimpián tűnt fel. Ő volt Waldi, akit a Németországból eredő tacskóról mintáztak, és az agilitása, kitartása és ellenállása miatt remek szimbóluma volt a sporteseményen induló atlétáknak. A kutyát Otl Aicher német dizájner álmodta meg.
Az eredeti tervek szerint a figura mintázata az olimpia öt színén alapult volna, ám Aicher végül nem használta a vörös és fekete színt, mivel úgy gondolta, hogy azok túlságosan kötődnek a nácikhoz. Waldiból az olimpiai időszakban kétmilliót adtak el, összesen 50 gyártó kapott jogot a figura felhasználására jó pénzért. A tacskó figuráját formázta a maratoni pálya is.
A hód, ami indiánul Amik
A kiskutyát Amik, a hód követte 1976-ban, ami a nyertesek vörös szalagját viselte magán a Montreal Games logójával, de volt szivárványszalagos verziója is. A hódot egyrészt a munkabírása és a rá jellemző türelem miatt választották az olimpia kabalaállatának, másrészt Kanada fontos szimbóluma volt.
Érdekességképpen: a kabala kiválasztásakor a hódot még nem ismerte el az állam hivatalos állatának, erre csak az előkészületek megkezdése után kerül sort. Az egyszerű figurát Yvon Laroche, Pierre-Yves Pelletier, Guy St-Arnaud és George Huel tervezte. Amik az eredetileg a területen élő indiánok algonquin nyelvén egyébként hódot jelent.
A maci, aki el akarta hitetni, hogy az oroszok aranyosak
1980-ban az oroszok/szovjetek nemzeti állatukat, a medvét választották olimpiai kabalájukként. A medvebocsot a gyermekkönyv illusztrátor, Victor Csizsikov rajzolta meg – ő később hangot adott annak is, hogy az oroszok megszegték ígéretüket, miszerint részesülhet majd jogdíjakból. Panasza nem meglepő: Misa az olimpiatörténelem egyik legsikeresebb kabalafigurája lett, mely külön rajzfilmet is kapott, a kabalafigurák közül a elsőként.
Hogy miért Misára esett a választás? Az oroszok úgy gondolták, hogy a kedves figura jól ellenpontozza majd az emberekben az éppen Afganisztánban bevonuló Szovjetunióról alkotott szigorú, harcias képét. Mindez ráadásul akkor, amikor a nyugati világ jelentős része bojkottálta a moszkvai olimpiát.
És persze ott volt a pillanat, amikor az olimpia zárásánál Misát leggömbök vitték el a stadionból, miközben a lelátóra tervezett élőképen a medve könnyezve búcsúzott a sportolóktól.
A sas, ami Disney-figurára emlékeztet
Négy évvel később, 1984-ben Los Angeles rendezett szintén csonka olimpiát, ahol - válaszként a négy évvel korábbi bojkottra - a szovjetek és a közvetlen befolyásuk alatt álló nemzetek (beleértve a magyar sportolókat) nem vettek részt. Az amerikai kabalafigura nem is lehetett más, mint egy sas, az ország nemzeti madara, Sam. Alkotója Bob Moore, a Disney munkatársa volt, aki munkahelye stílusát alaposan bele is vitte a figurába.
Ráadásul létezik egy másik Disney figura is, Eagle Sam, aki nem csak nevében, de külsejében is hasonlít az olimpiai figurához.
Sam azután Japánban kapott külön sorozatot.
A tigris, aminek párja is volt
1988-ban, a szöuli olimpia kabalafigurája Hodori, az amúr tigris lett, melyet Kim Hyun alkotott meg, nevét pályázat útján választották ki. Hodori nevében a ho koreai nyelven tigrist jelent, az odori pedig fiúcskát.
A tigris fontos része a koreai mondáknak, továbbá a bocs remekül szimbolizálta a koreai emberek barátságosságát és vendégszeretetét. Hodori volt az első kabalafigura, akinek párja is volt, a kislány Hosuni, akit viszont csak ritkán használtak.
A kutya, amit Picasso ihletett
1992-ben érkezett Cobi, a barcelónai olimpia katalán juhászkutyáról mintázott kabalája, ami kiemelkedő kulturális háttérrel is rendelkezett – rajzolóját, Javier Mariscalt Veläzquez Las Meninas című festményének Picasso interpretációi ihlették. A kubista figurát a Barcelona Olympic Organising Committee-ról nevezték el.
Cobi szintén kapott saját sorozatot és fontos részét képezte olyan márkák olimpiai kampányának, mint a Coca-Cola vagy Danone.
Az izé…, Izzy, ami még sorozatot sem kapott
Az 1996-os atlantai olimpia kabalafiguráját, Izzyt már 1992-ben, a barcelóniai játékok zárórendezvényén bemutatták, ekkor még Whatizit néven. Izzy volt az első olyan kabala, amit egyrészt digitálisan terveztek, másrészt nem reprezentált nemzeti állatot vagy figurát, hanem egy animált alak volt, mely képes volt arra, hogy változtassa a formáját.
Bár John Ryan, a DESIGNNefx munkatársának munkáján a későbbiekben rengeteget változtattak, sose vált népszerűvé és folyamatosan támadások célpontja volt. Izzy még sorozatot sem kapott, csupán egy tévéfilmet, mely azóta is el is veszett, habár két számítógépes játék is épült köré.
A nagyseggű wombat, aki nem is volt hivatalos
2000-ben Ausztrália több kabalafigurával támadott: Ollyt, Sydet és Millie-t Matthew Hattan és Jozef Szekeres tervezte, a három figura pedig a levegőt, földet és vizet reprezentálja. A dacelo madár, a kacsacsőrű emlős és a hangyászsün az Olimpiáról, Sydenyről és és a Milleniumról kapták nevüket.
De a sztár sokkal inkább Fatso, A Nagy Seggű Wombat volt, aki a többi kabalafigura és azok kommerzializációja ellen lázadt, és bár nem volt hivatalos kabala, rendkívül népszerűségre tett szert. Rengeteg atléta - köztük nyertesek is - szívesen pózoltak vele a verseny alatt, az Olimpiai Bizottság legnagyobb bánatára.
Az antik görög gyerekek, akik az örök emberi értékeket mutatták
2004-ben az athéni olimpián Athena és Phevos volt a két hivatalos kabalafigura, akik elsőként voltak ember alakú képviselői a játékoknak. Spyros Gogos két gyerekalakját egy i.e. 7. századi terrakotta daidada (egyfajta vallási szobor és játék) ihlette, maga a testvérpár viszont már a modern időkből érkezett.
Néhányan felemelték szavukat a figurák ellen, azt állítva, hogy azok sértőek a görög mitológiára nézve. Athena és Phoebus Athén és Apollo városokról kapták a nevüket (Apolló városát Phoebusnak becézték). A furcsa pár a részvételt, a testvériséget, az egyenlőséget, a kooperációt, a fair play-t és az örökös görög emberi értéket szimbolizálták.
Az öt jószerencse baba, akiket cenzúráztak
A 2008-as pekingi olimpián a kabala az öt figurából álló Fuwa volt (kínaiul nagyjából annyit tesz, hogy jószerencse babák), amit a híres kínai művész, Han Meilin álmodott meg. A Fuwa öt figuráját foglalt magában, akiknek neveit – Beibei, Jingjing, Huanhuan, Yingying és Nini – összeolvasva a "Beijing üdvözöl téged” mondatot kapjuk.
Mind az öt alak képvisel egy egy-egy kontinenst, az olimpia öt színének valamelyiket, de egy sportcsoportot, egy elemet, és jelképet is. Nem volt egyszerű a koncepció. Online több támadás is érte őket, amiket Kína persze cenzúrázott.
A mignonszerű izék, akik fején a londoni taxi volt
A 2012-es londoni olimpia két kabalafiguráját, Mandeville-t és Wenlockot, a londoni Iris ügynökség tervezte. Háttérsztorijuk szerint az Olimpiai Stadion utolsó gerendájából készültek, bőrük pedig polírozott acélból, hogy vissza tudják tükrözni azokat az embereknek a személyiségét és megjelenését, akikkel találkoznak - a szemük kamera, a fejük tetején található sárga pötty pedig a londoni taxikat szimbolizálta.
Wenlock elnevezését Much Wenlock ihlette, itt tartották először 1850-ben a modern olimpiák elődjét, Mandeville pedig egy aylesburyi kórházról kapta a nevét, mely 1948-ban rendezte meg a paralimpia elődjét. Bár a gyerekek a felmérések szerint kedvelték őket, a sajtó sokszor támadta őket.
A szövegíró és a zenész, akiből Lego figura is lesz
A 2016-os olimpia két kabalája Vinicus és Tom - alkotójuk, a Sao Paulo-i animációs vállalat nemzeti tender útján nyerte meg a jogokat, nevüket szavazás útján jelölték ki. A háttérsztori szerint Vinicius és Tom mindketten a brazilok életöröméből születtek meg, melyet az ország akkor érzett, mikor megnyerték az olimpia rendezési jogait.
Mindketten Brazília színességét, sokoldalúságát és embereit szimbolizálják. Viniciust a brazil dalszövegíróról, Vinicius de Moraesről keresztelték el, a sárga lény magába foglalja Brazília vadállatait: a macskák agilitását, a majmok dinamikáját és a madarak nemességét, lábai és karjai a végtelenségig nyújthatók. Társát Tom Jobuim zenészről nevezték el, és az ország erdőit szimbolizálja: a fején található levelekből bármi elkapható. A két barátról a Lego is gyárt másolatokat.