Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Svéd Királyi Akadémia csütörtökön, délután egykor hirdeti ki, hogy ki nyerte el idén, száztizenkettedik alkalommal az idei irodalmi Nobel-díjat. Mint minden évben a nagy bejelentés előtt, most is zajlanak a fogadások arról, hogy ki lesz az idei befutó. Fehérorosz oknyomozó újságíró, nigériai regényíró, Magyarországon is népszerű japán vagy amerikai sztáríró lesz a győztes? A legesélyesebbek közt két magyar szerző, Nádas Péter és Krasznahorkai László is szerepel.
Szír költő is nyerhet az idén
A legrangosabb fogadóirodák, köztük a Ladbrokes és a Paddy Power szerint az idei díjra a fehérorosz regényíró és oknyomozó újságíró, Szvetlana Alekszijevics a legesélyesebb, aki Magyarországon az 1989-ben megjelent Fiúk cinkkoporsóban című könyvéről lehet ismert. Az ő győzelme ötszörös pénzzel jár. A lista második helyén a hazánkban is népszerű japán regényíró, Murakami Haruki áll, aki már tavaly is ugyanilyen Nobel-esélyes szerzőnek számított.
A lista befutói közt két amerikai szerző, Philip Roth és Joyce Carol Oates szerepel, de a kenyai Ngugi wa Thiong'o most is előkelő helyen szerepel a fogadási listákon. Az első tízes válogatottban a szír költő, Adonis (Alí Ahmad Sa'íd Asbar) is szerepel, akinek Tükör Orfeusznak című kötete magyarul 2014-ben jelent meg. Az ő esélyeit jelenleg egy a tizenhathoz teszik. Thomas Pynchon és Milan Kundera harmincháromszoros nyereménnyel szerepelnek a listán.
Krasznahorkai László is felkerült a listára
A Ladbrokes Iroda titkos befutóként emlegeti az idei Booker-díj győztesét, Krasznahorkai Lászlót, akire a díj elnyerése után kétszer annyian fogadtak: az iroda szerint a vele kapcsolatos fogadási arányok hatalmasat nőttek. A fogadóiroda listáján jelenleg Krasznahorkai a tizenötödik legesélyesebb, de őt követi két hellyel lemaradva Nádas Péter. A Ladbrokes fogadóiroda tétjeinek jelenlegi állása alapján huszonötszörös pénzt nyerhet, aki arra fogad, hogy Kraszhanorkai László és Nádas Péter kapja meg az irodalmi Nobel-díjat. Tehát, ha most egy eurót teszünk arra, hogy ők nyernek, valamelyikük győzelme esetén huszonöt euróval leszünk gazdagabbak.
*
10 tény, amit az irodalmi Nobel-díjról tudni érdemes:
1. A világháborúk alatt többnyire nem osztottak díjakat
1901 óta osztják ki évente az irodalmi Nobel-díjat annak a szerzőnek, aki a legkiválóbb műveket adja közre. A világháborúk miatt 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1942-ben, és 1943-ban nem volt díjazott.
2. Tizennyolc fős bizottság dönt a győztesről
Évente nagyjából hatszáz-hétszáz irodalmi szervezetet és magánszemélyt kér fel a Svéd Királyi Akadémia, hogy küldjön javaslatokat. A Nobel-bizottság ebből állítja össze azt a kétszázas listát, amelyből a tizennyolc fős, írókból és tudósokból álló tagság válogat. Az lesz a győztes, akire a legtöbben szavaznak.
3. Hatvan év felett van a legnagyobb esély a győzelemre
A Nobel-díjasok átlag életkora hatvanöt év. A legfiatalabb díjazott Rudyard Kipling volt, aki mindössze negyvenkét évesen vehette át a rangos elismerést. A legidősebb szerző a 2007-ben díjazott Doris Lessing, őt nyolcvannyolc éves korában tüntették ki.
4. Mindig is az angolul írók hasítottak a legjobban
A statisztikák alapján a száztizenegy eddig díjazottból huszonhét angol nyelven, tizennégy franciául, tizenhárom németül, és tizenegy spanyolul alkotott.
5. Nagyrészt a férfi írókat díjazzák
Az első hölgy, aki irodalmi Nobel-díjat nyert, Selma Lagerlöf volt, 1909-ben. Doris Lessing volt az utolsó női díjazott. Eddig összesen tizenhárom nő győzelméről hozott ítéletet a Svéd Királyi Akadémia.
6. Akiket sosem díjaztak, pedig…
A legnagyobbak közül, akik sosem kaptak Nobel-díjat: Lev Tolsztoj, Henry James és Henrik Ibsen.
7. Akik visszautasították, pedig…
A legnagyobb irodalmi elismerést mindössze két alkalommal utasították vissza. Boris Pasternak 1958-ban elfogadta volna a díjat, ám a Szovjetunió megtiltotta neki. Vele ellentétben Jean-Paul Sartre önként mondott nemet a Nobel-díjra 1964-ben, ami nem meglepő, hiszen a francia szerző konzekvensen elutasított minden hivatalos elismerést.
8. Valójában ki és miért kapja a díjat?
Alfred Nobel elképzelése alapján a díjat minden évben annak a szerzőnek kell kapnia, aki a leginkább érdemes rá. A díjat odaítélő bizottságnak a kezdetektől a világ minden tájának szerzőit számításba véve kellett győztest hirdetnie. 1984-ben a Svéd Akadémia azt a kritikát fogalmazta meg, hogy a bizottság túl nagy figyelmet szentel az európai szerzőknek. Sok olyan szerző van, akit évekig a díjra esélyesként tartanak számon, hiszen a Nobel-díjat egy egész életmű elismeréseként ítélik oda. Voltak azonban olyanok, akiket egy mestermű tett érdemessé a győzelemre. Ilyen például Thomas Mann, aki a Buddenbrook-házért vehetett át Nobel-díjat, illetve Hemingway, aki Az öreg halász és a tengerrel nyerte el az elismerést.
9. Melyik műfaj a legesélyesebb?
A statisztika alapján a próza a leginkább Nobel-díj-esélyes műfaj. Hetvenhat alkalommal díjaztak olyan szerzőt, aki döntően prózát írt.
10. Díjat csak az élőknek
1974 óta szabály, hogy az irodalmi Nobel-díjat nem ítélik oda posztumusz. Például a Ragtime amerikai írója E. L. Doctorow hiába szerepelt a legesélyesebbek között, júliusi halála miatt ő már sajnos nem kaphat díjat.
