Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kevés embernek van akkor hatása a mai magyar könnyűzenére, mint Horváth Gergelynek, a Petőfi Rádió és TV felelős szerkesztőjének. A Kultúrfitneszből megismert műsorvezető-szerkesztő a könnyűzenét államilag támogató projektben, a Cseh Tamás Programban is szerepet vállal, de ő felügyelte a Nagy-Szín-Pad című műsort is. Kapott hideget-meleget a fiataloknak szóló Petőfi TV indulása óta, ezért kíváncsiak voltunk, ő hogy látja belülről a közmédia átalakulását, és a Petőfi-brand változását. Miért puhult a rádió zenei kínálata? Miért jó, hogy Fluor Tomi is műsort kapott? Interjú.
hvg.hu: A tavalyihoz képest változott a Nagy-Szín-Pad lebonyolítási rendszere. Miért volt kevesebb előadó az idei műsorban?
Horváth Gergely: Tavaly tizenöt, idén kilenc zenekar volt az elődöntőkben, ami egy nézőbarátabb, a televíziónak jobban fekvő formátumot tett lehetővé. Úgy láttuk, hogy könnyebben emészthető, ha öt helyett három zenekar produkcióját követi végig a műsor. A zenekarok 15 perces fellépési ideje maradt, mert azt gondoltuk, ez az az időkeret, ami alatt egy produkció valós keresztmetszetet adhat a repertoárjáról.
hvg.hu: Hogy zajlott a kiválasztás folyamata?
H.G.: A VOLT Produkció munkatársaival közösen összeállítottunk egy negyven zenekaros listát, amelyet szétküldtünk körülbelül száz zeneipari szakembernek, azzal a kéréssel, hogy ezt a listát szűkítsék saját meglátásaik szerint kilencre. A visszaküldött listákból állt össze a végső kilenc induló.
hvg.hu: Viszont nem teljesen világos, hogy miért került egy versenybe az Ocho Macho (58 ezer kedvelő a Facebookon, stabil rajongóbázis) például a Headbengsszel (1800 rajongó, feltörekvő zenekar). Fair így ez a verseny? A Nagy-Szín-Pad tehetségmutató/kutató, vagy inkább egy lökés már ismert zenekaroknak?
H.G.: A Nagy-szín-pad célja elsősorban az, hogy teljesítményükkel már bizonyított zenekarok konkrétan és átvitt értelemben is tudjanak egy szintet ugrani a tévés szerepléssel. Például ha van két rádiós slágerük, de nincs még kialakult közönségbázisuk, akkor a műsort övező hype segítségével előreléphetnek.
A résztvevő zenekarok történetei persze nagyon különbözhetnek egymástól. Az Ocho Macho egy önerőből építkező, nagy koncerttapasztalattal bíró zenekar, amely még nem igazán jutott nagyszínpadra a fesztiválokon. A mostani fellépésük azonban bebizonyította, hogy mire képes ez a banda ilyen körülmények között: a koncertjük szerintem erős üzenet volt a hazai fesztiválok szervezőinek.
A Headbengsnek vagy egy Margaret Islandnek pedig lehet, hogy pont azt a nyilvánosságot hozza meg a műsor, amit koncertezéssel hosszabb idő alatt lehetne csak elérni.
hvg.hu: Az, hogy a negyvenes listán olyan zenekar is volt, akik már tavaly is lehetőséget kaptak, azt a látszatot kelti, mintha egyes produkciókat "nyomna" a műsor.
H.G.: Volt ilyen zenekar a negyvenes listán, ez igaz, de olyan produkció nem akadt köztük, amely a tavalyi döntőben szerepelt volna. A kilenc idén bekerülő produkció között végül nem is volt tavalyi induló.
De azt is meg kell jegyezni, hogy a Nagy-Szín-Pad még továbbra is egy változó, változtatható műsor. A célunkat tudjuk, de a módszer még képlékeny.
Folyamatosan figyelünk a zenekarok és menedzsmentjeik visszajelzéseire. Például változtattunk, vagyis egyértelműsítettük a nyereményt is a tavalyi tapasztalatok alapján. Kivettük például a döntős csapatok közös turnéját, hiszen ez elég nehezen összeegyeztethető dolognak tűnt tavaly. Nehéz volt összehangolni a különböző érdekeket.
hvg.hu: Szakkollégiumi tagként szerepet vállal a Cseh Tamás Programban is. Ha jól értem, az a program a kezdő, a Nagy-Szín-Pad a haladó zenekarok állami támogatása lesz a jövőben?
H.G.: A Cseh Tamás programban az a törekvésünk, hogy az ideálisnak gondolt különböző karrierstációkhoz írjunk ki pályázatokat, tehát a kezdő, feltörekvő, vagy az utolsó lökés előtt álló zenekaroknak is legyen lehetősége a támogatás elnyerésére. És persze az egész színteret nézzük; az Első Zeneipari kutatás fő tanulságait már a következő kiírásoknál hasznosítjuk. Törekvéseinkről éppen a minap tájékoztatta a nyilvánosságot Doncsev András, az NKA alelnöke, illetve Bajnai Zsolt, az ideiglenes szakkollégium vezetője. Inkább a különböző támogatások természetes összeérésekről beszélnék: a Nagy-Szín-Pad előadói közül idén a Cseh Tamás Program első támogatási körében négy zenekar volt érintett.
hvg.hu: Térjünk át a márciusban elstartolt Petőfi TV-re. Ha most a politikai alapon megfogalmazott kritikákat nem nézzük, akkor is számottevő a negatív vélemény az új műsorsávról. Hogy fogadta ezeket a kritikákat?
H.G.: Én olyan ember vagyok, aki a bírálatokból megpróbálja mindig kihámozni az építő kritikát. Az észrevételek között szerencsére bőven találunk ilyet. Ugyanakkor belülről is látom a kollégáim munkáját, hogy mi mindent tesznek meg azért, hogy ez a műsorsáv napról napra jobb minőségben kerüljön a nézők elé. A Petőfi TV-t egy építkező folyamatként képzelem el, ezért biztosan lesz még változás.
hvg.hu: Volt elég idő a felkészülésre, a műsorok tervezésére? Nem volt túl korai az indulás?
H.G.: Relatív, hogy ezt az időt rövidnek vagy hosszúnak tartjuk. Az biztos, hogy a nulláról kellett felépíteni egy két külső helyszínről jelentkező adásfolyamot. Úgy látom, egyre magabiztosabban oldjuk meg az élő kapcsolásokat, a csapat is összeszokottabbá vált.
Azt is látni kell azonban, hogy a Petőfi TV elindítása a megújuló Petőfi-brand egyik állomása. A rádió mellett most már ott a tévé, és a petofilive.hu is. Egyértelmű, hogy a jövő az online felületekről, illetve az integrált tartalmakról szól. Jelenleg is a három platform munkamegosztásának optimalizálásán dolgozunk. Lebegtek előttünk természetesen jó példák, jó műsorok, formátumok, de ilyen típusú felület-integrációra nem nagyon találtunk példát máshol. Úttörésben vagyunk és épülünk.
Erre a brandépítésre remek példa a Dalszerző előadó: amellett, hogy az A38-on különleges, intimebb koncertet adnak a felkért előadók, később a rádióban, a TV-ben és aztán a petofilive.hu oldalon is meg- és visszanézhető a műsor. Ilyen, mindhárom felületen megjelenő produkciókat szeretnénk, hiszen ezek jelzik, hogy mit is értünk mi szerkesztők petőfiség alatt. Hogy ne csak egy üres brandet, hanem egy nyitott, nyílt attitűdöt képviseljünk. Mert a „petőfiség” a zenén keresztül az élethez való hozzáállásról is szól.
hvg.hu: Milyen építő kritika épült már be a műsorstruktúrába?
H.G.: Fontosnak tartjuk, hogy olyan mindenkit érintő témák, mint például a szex vagy drog megjelenjenek a műsorokban. Eddig ezeket a témákat nem abban a mélységben prezentáltuk, ahogy azt szerettük volna.
Aztán olyan formátumon is dolgozunk, amelyben hiteles személyiségek képesek érvényes vitát folytatni fontos társadalmi kérdésekről. Új, képernyőn eddig kevesebb szerepet kapó szakértőket akarunk megszólaltatni, akik hitelesek a saját területükön. Említhetném ilyen szakértőként a már nálunk is szerepet vállaló Kiss Barbara pszichológust, vagy Kozma Kriszta filmkritikust.
Emellett megkaptuk persze a bulvárosodásról szóló kritikákat is, például a Grand Tour című rádiós műsort vezető Fluor Tomi miatt. De azoktól, akik így éreznek, azt kérném, hogy inkább hallgassanak bele az egyik műsorába. Fluor Tomi egészen más oldalát mutatja meg a Grand Tourban, mint amit megszoktunk. Képes megnyitni az embereket.
hvg.hu: A Petőfi Rádióval szemben viszont az a legelterjedtebb kritika, hogy a csatorna zenei választéka bepuhult. Nem annyira bátor a szelekció, mint az indulás környékén.
H.G.: Be kell látni, hogy a Petőfi Rádió helyzete megváltozott a piacon, részben azért, mert a missziója sikeres volt. Sikeres misszió alatt azt értem, hogy a Petőfin felbukkant, ott népszerűvé váló előadók megjelentek más országos rádiók repertoárjában is, és így szélesebb körben is ismertté váltak. Ilyen siker például Szabó Balázsé, Palya Beáé vagy Halott Pénzé.
El kell fogadni, hogy a rádiós rotáció feltételei megváltoztak, és ez nem az általunk nem játszott előadók dalainak minősége miatt történt így. Minél népszerűbbek vagyunk, annál több fontos, értékes előadót tudunk eljuttatni az emberekhez – esetleg más módon.
A három platformmal szerencsére már megvannak ahhoz az eszközeink, hogyha egy általunk értékesnek tartott előadó - például Zanzinger - dalait nem játssza olyan sűrűn a rádió, akkor meg tudjuk őt mutatni a tévében, és az oldalon, például a már említett Dalszerző-előadóban.
Egy előadó sikere nem a Petőfi-megjelenéstől függ. Viszont tisztában vagyunk azzal a felelősséggel, hogy a Petőfi felületei sokat lendíthetnek egy produkció szekerén. Ezt a két dolgot azonban nem szabad összekeverni. Ami pedig az új illetve megújuló platformok összjátékaként hamarosan megvalósul, elképzeléseink szerint mindannyiunk közös hasznára és örömére válik.
