Délelőtt a fővárosban a Magyarság Házában tartandó megemlékezésen ünnepi köszöntőt mond Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Este Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk címmel gálaműsort rendeznek, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mond köszöntőt.     

Budafok-Tétény önkormányzatának megemlékezésén Németh Zsolt külügyi államtitkár mond köszöntőt, és beszédet tart Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. 

Trianon-emlékmű Budapest XIV. kerületében

MTI

A nemzeti összetartozás napja kísérőrendezvényeként a Magyarság Házában tartják a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában című tanácskozását, amelyen előadást tart Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Kaposváron Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet. Pécsett Hoppál Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő és Páva Zsolt (Fidesz), a város polgármestere szólal fel, Óbuda-Békásmegyer ünnepi programján pedig Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Sátoraljaújhelyen Trianon emlékzarándoklatot szerveznek a 100. országzászlóhoz, Nyíregyházán a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal és Nyíregyháza önkormányzata rendez megemlékezést, ünnepi beszédet mond Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke.

Erre emlékezünk

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává.

A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.