A magyar uniós elnökség utolsó eseményeként az állam- és kormányfők találkoznak Brüsszelben csütörtökön. A találkozó vendége lesz az ukrán elnök, a tagállami vezetők elé kerül a migráció kérdése, de nagy vitákra nem kell számítani.
A szokásostól eltérően egynaposra tervezik az idei utolsó uniós csúcstalálkozót Brüsszelben. Ez lesz az Európai Tanács új elnökének, a portugál António Costának az első, általa elnökölt vezetői találkozója. Az elnök köreiből származó információk szerint Costa hagyományt kíván teremteni és a jövőben is egynapos csúcsokat tervez. Ennek eredményessége persze jelentős részben rajta múlik, mivel ő állítja össze a napirendet és – a tagállamokkal együttműködésben – az ő adminisztrációja készíti elő a tárgyalásokat.
A mostani uniós csúcs témái röviden: Ukrajna, az EU szerepe a világban, migráció, Közel-Kelet. Az EUrologus információi szerint már nagyköveti szinten sikerült olyan jól előkészíteni a megbeszéléseket, hogy a zárókövetkeztetések minden pontjában előzetesen megegyeztek, így várhatóan a vezetőknek nem kell már a szövegen vitatkozni, ezért a politikai vitákra koncentrálhatnak.
Elsőként az orosz-ukrán háborúra. A csúcstalálkozó vendége lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek felszólalása után folytatnak vitát az állam- és kormányfők a helyzetről. Az biztos, hogy az EU Ukrajna-politikájában nem lesz változás.
Az Európai Tanács felszólít az erőfeszítések sürgős fokozására, különösen a légvédelmi rendszerek, lőszerek és rakéták szállítása, valamint az ukrán dandárok számára szükséges kiképzés és felszerelés biztosítása tekintetében
– áll a találkozót lezáró dokumentum tervezetében. Ennek értelmében az Európai Tanács továbbra is biztosítja Ukrajnát az EU politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatásáról – ugyanakkor saját védelmi rendszerének felfejlesztéséről tárgyalnak majd az európai vezetők.
Oroszország nem győzhet
– ez is szerepel majd a 27-ek által elfogadott szövegben. Bár a magyar miniszterelnök várhatóan szóba hozza, de a csúcson nem lesz központi téma a tűzszünet, vagy a béketárgyalások.
Nincs semmiféle jel az oroszok részéről a háború befejezésére, korai beszélni fegyverszünetről
– ezt már egy magas rangú bizottsági forrás mondta az EUrologusnak, megerősítve, hogy a tagállamok célja, hogy Ukrajna a védekezés során minél erősebb pozíciókat foglaljon el. Ebben nyilván benne van már az a várakozás is, hogy az új amerikai elnök mit és hogyan tesz majd ezen a téren. És ez már szorosan kapcsolódik az „EU szerepe a világban” című stratégiai eszmecseréhez.
Kontinensünkön túlra tekintve, fel kell ismernünk a kihívásokat, és meg kell ragadnunk a plurális, többpólusú, sokszínű világ kínálta lehetőségeket
– írta António Costa a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében. Ebben a témában nem kell arra számítani, hogy bármiféle határozott döntés születne, arra azonban lehetőség nyílik, hogy mindenki őszintén elmondja a véleményét. Szintén inkább csak eszmecsere lesz a migrációs napirend, abból sem a hosszabbik, hanem a rövidebbik fajta. Az elmúlt időszakban a tagállamok arra koncentráltak, amiben egyetértés van, vagyis a migráció külső dimenziójával, a határok fokozottabb védelmével, a harmadik országokkal kötött együttműködési (“migránsvisszatartási”) megállapodásokkal és az illegális bevándorlók visszaküldésével.
Az Európai Tanács üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy 2025 elején javaslatot terjesszen elő a visszatérési rendeletre, felszólítja a társjogalkotókat, hogy prioritásként haladjanak előre a migrációs dimenzióval rendelkező ügyekben, és tudomásul veszi a migráció fegyverré válásáról és az EU külső határai biztonságának megerősítéséről szóló bizottsági közleményt
– áll a tanácsi következtetések között a migrációnál. António Costa beharangozott még egy témát:
ülésünk lezárásaként Orbán Viktor miniszterelnök úr a hagyományokhoz híven ismertetni fogja velünk a Tanács elnökségének eredményeiről készült jelentést.
Az európai pártok is jelezték elvárásaikat a kormányok felé. Iratxe García, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője hangsúlyozta, hogy meg kell védeni Ukrajnát Oroszországgal szemben, és figyelmeztetett, hogy ez nem egy elszigetelt válság.
Azok, akik azt hiszik, hogy Ukrajna feláldozása megvédi a világbékét, súlyosan tévednek. Putyin nem fog leállni. Ukrajna után Moldova, Grúzia vagy Litvánia lesz a célpontja. Oroszország háborúja Ukrajna ellen nem egy elszigetelt válság, hanem az előjátéka az autoriter rezsimek és a demokráciák közötti globális küzdelemnek
– jelentette ki a spanyol baloldali politikus. Hasonlóképpen fogalmazott Terry Reintke zöldpárti vezető:
Most az a kötelességünk, hogy megszervezzük a teljes körű támogatást és biztonsági garanciákat nyújtsunk Ukrajna jövője számára, amelyek Donald Trump megválasztott elnök hivatali idején túl is fennmaradnak. Az EU-nak támogatnia kell Ukrajnát a szabadságért folytatott harcában, amíg csak szükséges, beleértve a védekezéshez szükséges fegyverek szállítását is.
Információink szerint az EU csúcs végén nemcsak azt Európai Tanács elnöke, António Costa és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen tart majd sajtótájékoztatót, hanem mellettük fog állni a pódiumon a leköszönő soros elnökséget képviselő Orbán Viktor is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.