2014. április. 25. 20:18 hvg.hu Utolsó frissítés: 2014. április. 28. 10:31 Kult

"Hiszek abban, hogy létezik Budapest-hangzás"

Több év kihagyás után új lemezzel jelentkezik a sötét hangulatú triphopba oltott kísérleti zenéjével a kétezres évek magyar undergroundjának gonosz varázslója-címet kiérdemlő Beat Dis.

“Talán az az igazi underground, mikor nyugodt szívvel tudod kimondani, hogy nem számíthatsz nagyobb közönségre” – mesél Beat Dis frontembere, Csigó Tamás, aki azt is elárulja, már nem sajnálja, hogy nyugati sikereik ellenére sem ivódtak úgy bele a hazai köztudatba. “Ahhoz viszonyítva, hogy az ilyen típusú kísérletező zenét globálisan mennyi ember szereti, arányaiban a helyén vagyunk.” Csigó szerint azonban a nagy számok törvénye nem minden, az alternatív közeg évek óta tartó botladozása alapvetően örökség, mely az ország kulturális lemaradására vezethető vissza.
“Magyarországon eleve jóval később kezdtünk hozzá a zenei spektrum szélesítéséhez, mint ahogy az nyugatabbra történt. Nem túlzás, ha azt mondjuk, a magyar paletta szereplői – kis kivétellel – közel három évtizedes csúszásban vannak” – mondja Csigó, aki szerint részben ennek köszönhető, hogy Magyarországon az underground is inkább jelent ideológiai műhelyt, mintsem valós zenei progressziót.
“A magyar underground sohasem a zenéről, sokkal inkább a szövegekről szólt. A nyolcvanas évek maga volt a lázadás, így képes volt olyan – egyébként ebből fakadóan erős előadókat szülni –, mint az Európa Kiadó, az URH vagy a Kontrol Csoport. Náluk verséneklők álltak a színpadra és találtak bele a new wave kellős közepébe. Az ember elénekelte a számokat úgy ahogy tudta és mivel jó volt a szöveg, az emberek őrjöngtek.”
A Beat Dis, elmondása szerint nem akart beállni a sorba, így nem csak a instrumentalitás tabuját, de a magyar szöveget is elhagyták. “A magyar szöveg meghatároz. Hiába vannak jó zenei alapok, ha magyarul énekelsz, a közönség számára kapásból nem lehetsz másként elkönyvelve csak, mint magyar alternatív” – vallja a producer, aki szerint a hazai zeneipar az egynyelvűséghez való görcsös  ragaszkodással gyakorlatilag kényszerhelyzetbe hozza a könnyűzenei produkciókat.
“Én igenis hiszek abban, hogy létezik Budapest-hangzás” – mondja Csigó, aki szerint nem biztos, hogy a hazai zenészek körében is reneszánszát élő matyó elemekkel kellene érzékeltetni azt bizonyos közép-európaiságot. A Beat Disben saját bevallása szerint végig ezt tartotta szem előtt, így kerültek a kicsit mélabús, keleties dallamok alá basszusgazdag trip hop alapok.
A nemrég megjelent kislemez azonban meglehetősen távol esik a zenekar által eddig képviselt iránytól: a vendégénekeseket bebetonozott felállás, fortyogó szubhangokat pedig gitárriffek váltották fel. “Túl sok mindent akartunk belezsúfolni a Beat Disbe. A közönség egy része alapvetően a vendégénekesnőkkel felvett slágereink miatt jött a koncertekre, így nem tudtak mit kezdeni a szintén a koncertműsor részét képező progresszívebb fejtegetéssel és fordítva” – ecseteli Csigó, aki arról is lerántja a leplet, a zenekart egy fokkal poposabb, elektro-rock irányába terelő kislemezzel párhuzamosan a kísérleti vonal sem szakad meg, ő maga kitekintgető ötleteit egy szólólemezben éli majd ki. “Az új Beat Dis most talán könnyedebb, de az őszinteségéből nem veszett. Ez a lemez is ugyanúgy mi vagyunk.”
A Beat Dis április 26-án, a budapesti Gödör Klubban tartja lemezbemutató koncertjét.
Kult Balla István, Németh Róbert 2024. november. 30. 20:00

„Ez az első olyan lemezanyag, aminek az írása közben józan voltam” – Analog Balaton-interjú

„A leszaromság is abból jöhet, hogy csináljuk, amit szeretünk, és nem kell magunkat megerőltetni” – írja le a nemrég Repedés című albummal jelentkező Analog Balaton a hozzáállásukat a világhoz. Szomorú-e a mai popzene? Milyen volt a tagok – Zsuffa Aba és Vörös Ákos – híres Kinizsi utcai albérlete? Miben más józanul dalokat írni, mint a korábbi gyakorlat? Interjú.