Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Alig két évvel azután, hogy távozott az Erzsébet térről, most végleg megszűnik a Gödör Klub, ez pedig egyben egy kultúrtörténeti korszak végét is jelenti. A Gödör mögött álló két kulcsfigurával, Filep Ákos klubvezetővel és Maróti Dániel zenei programszervezővel beszélgettünk kis magyar kulturkampfról, állami senki földjéről és zsarolásról.
hvg.hu: A kényszerű távozás az Erzsébet térről, a Central Passage-béli új helyszín működési problémái, most pedig ennek bezárása. Hogyan értékelitek az elmúlt két év történéseit?
Filep Ákos: Az igazság az, hogy jómagam mint klubvezető gyakorlatilag nem tudtam a klub programjaival foglalkozni, olyan szinten kellett elmerülnöm a helyszín okozta problémákban, amelyeknek szerződésünk szerint nem is lett volna szabad létezniük. Eredetileg azért is választottuk ezt a problémás helyet a Gödör új helyszínének – 271 lakással a klub fölött –, mert egy társadalmi, környezeti felelősségvállalással működő alternatív üzletközponttal szervesen együtt élő városi nappalivá szerettük volna alakítani a passzázs egészét. Én építész vagyok, amikor felvetődött, hogy lenne lehetőség az évek óta halott tereket a Gödör Klub szellemiségében átalakítani, rögtön igent mondtam. Ebből aztán nem lett semmi, mert a tulajdonos nem tartott ki az eredeti megállapodásunk mellett. Még azok a bérlők is elmentek, akiket mi hoztunk ide.
Maróti Dániel: A koncepciónk lényegi eleme volt a passzázs megtöltése élettel. Maga a klub – ha a kezdeti nehézségeket nem számítjuk, azt például, hogy az első estéken az engedélyek elhúzódása miatt ingyen osztogattuk a sört – teljesen működőképes lenne. Azzal együtt mondom ezt, hogy önmagát nehezen tartja fenn, amennyiben nincs hozzá a passzázsban egy komolyabb forgalmat bonyolító teraszunk. A Gödör mindig is egy belső keresztfinanszírozási rendszerben működött, ahol a vendéglátásból befolyt bevételeket tudtuk kulturális programokra fordítani.
F. Á.: Sajnos a passzázs tulajdonosainak ígért közreműködése elmaradt, dacára a szerződésnek, illetve annak, hogy minden jogi és műszaki feltételt teljesítettünk. A tervezett beruházásunk három üteméből csak az elsőt sikerült befejeznünk, a Gödörhöz tartozó passzázsban lévő nyári terasz, rendezvényhelyszín és étterem tereinek kialakításába már bele sem kezdhettünk. Ezen fejlesztések nélkül egy évből csak hat hónap tartható fent pénzügyileg.
hvg.hu: Mi lehetett a szerződés figyelmen kívül hagyásának oka?
F. Á.: A Central Passage egy fura komplexum: egy üzletközpont és egy társasház egyben. Ehhez még hozzájön egy terhelt múlt. Az épület építtetői, a Central Passage üzletközpont eredeti tulajdonosai és a lakástulajdonosok között évek óta nagy a konfliktus az építési hibák miatt, amit csak tetézett, hogy a nagyot zuhanó budapesti ingatlanárak miatt a befektetésre vásárolt lakásokat inkább áron alul lehetett csak értékesíteni. A lakástulajdonosok mellett az üzletközpont tulajdonosa sem volt boldog a helyzettel: dacára a rendkívül jó elhelyezkedésnek, az üzletek évek óta üresen álltak. Itt jöttünk a képbe mi a koncepciónkkal, ami terveink szerint bekötötte volna a passzázst a város vérkeringésébe.
De nem számoltunk a lakók és az üzletközpont tulajdonosa között húzódó ellentétekkel. A lakók automatikusan szembe fordultak velünk is, mint az üzletközpont egyik szép reményű, új bérlőjével. Az önkormányzathoz petíciókat kezdtek el beadni ellenünk még jóval azelőtt, hogy megnyitottunk volna, azt követően pedig szerintünk hamis zajpanaszokkal késleltették a helyzet jogi rendezését. Mindez nem kedvezett az üzletközpont tulajdonosához fűződő viszonyunknak, akit egy érdekelt: gyorsan felpezsdíteni a Central Passage-t, kiadni az üzleteket, megkapni értük a bérleti díjat.
M. D.: Kezdődött azzal, hogy sokáig a lakástulajdonosok hozzájárulásának hiánya miatt nem kaptuk meg az este tíz utáni nyitva tartásra vonatkozó engedélyt, habár ezzel nem is kifejezetten velünk, hanem a passzázstulajdonossal akartak kitolni. Aztán, amikor mégis meglett a papír, Ákosnak az összes energiáját az emésztette fel, hogy esténként a lakásokhoz járjon fel hallgatózni, felhallatszik-e valami a klub zajából. A lakók ragaszkodtak ugyanis ahhoz, hogy a szubjektíven zavaró hangtartományokat is kiszűrjük. Pedig a jogszabályok szerinti zajkibocsátási előírásokat az elejétől kezdve betartottuk.
hvg.hu: A szerződés szerint 10+5 évre bérelték ki a passzázst. Hogyan lehet ebből kitáncolni?
F. Á.: A helyzet a közelmúltban azzal oldódott meg, hogy a passzázs gazdát cserélt, az új tulajdonossal pedig meg tudtunk állapodni a tisztes távozásban, hogy veszteséggel, de emelt fővel hagyhassuk itt a helyet. Így nem mentünk csődbe, és nem kellett pereskednünk senkivel.
hvg.hu: Maradt még bármiféle tüske önökben az Erzsébet téri távozás miatt?
M. D.: Bár nagyon sok dolog nem tetszik az Akvárium mentalitásában, örülök annak, hogy fizikálisan végül is az lett, amit mi anno kitaláltunk és megterveztünk. Jó dolog, hogy az Erzsébet tér végül csak megmaradt a fiataloknak.
F. Á.: Én a váltással kapcsolatban változatlanul egyetlen dolgot hiányolok: a fair versenyt. Pályáztassák meg a bérleti jogot, ne utólag, magyarázkodva vállalják fel azt, ahogy döntöttek. Az Akvárium profilja maga a jó értelemben vett szórakoztatóipar, mi pedig egy progresszívebb vonulatot képviselünk. Nem tudunk elhozni olyan zenekarokat, mint ők, nekik pedig nem érdekük, hogy legyen kortárs tánc, színház, építészet, design, táncház, mert ezek egyáltalán nem hoznak profitot. Mi viszont nem vagyunk igazán ügyesek a profitot hozó tevékenységekben.
hvg.hu: A váltás előtt nem sokkal egy sajtótájékoztatón szólalkoztak össze az Akvárium programszervezőjével, a részben a Sziget és VOLT Fesztivál zenei felhozataláért is felelős Muraközy Péterrel. Akkor egyikőjük úgy fogalmazott, az Akvárium gyakorlatilag a Gödör-stáb tízéves munkája eredményének einstandolása.
M. D.: Akkor, ott, kénytelen voltam ezt mondani, mert az Akvárium koncepciója annyiban merült ki, hogy majd folytatják, amit mi csináltunk. Azt viszont senki sem tudta megmondani, miért van szükség akkor a váltásra. Muraközy Péterrel ez nyilván nem személyes ügy, hiszen ő egy, a pályáján rég jelenlévő, jó szervező. Annak, hogy mennünk kellett, inkább politikai háttere volt.
hvg.hu: Rossz lóra tettek?
F. Á.: A Gödör Klub lényege épp a függetlenség volt. Azt pedig, hogy te független legyél egy önkormányzati vagy állami helyszínen, sem a baloldal, sem a jobboldal nem tolerálja. Szóval ez nem pártpolitikai kérdés. Hiába teljesítettünk mindent, hiába számoltunk el minden költséggel a minisztériumnak, mi nem fogadtunk be pártrendezvényeket, és nem fogadtunk el olyan – nem pályázati – pénzt az államtól, önkormányzattól, ami a fenntartáshoz lett volna szükséges.
Félreértés ne essék, nagyon nagy öröm, hogy egy kurzus – most épp a Fidesz – végre befejez egy Budapest közepén tíz éve leállított beruházást, ráadásul úgy ahogy ezt 2000-ben, mint építész megálmodtam. Ennek örülni kell. Az Erzsébet tér eddig ott állt rendezetlenül, mi meg kínlódtunk a főváros és a minisztérium közti rendezetlen tulajdonvitában, lényegében a senki földjén. Az ottlétünk alatt az állam részéről több, szerződésben vállalt kötelezettség sem teljesült, így gyakorlatilag megzsarolva, választanunk kellett, hogy bezárjuk a boltot, vagy magunk tesszük bele a pénzt. Mi meg is tettük, toldoztuk-foltoztuk a kulturális működtetésre szánt pénz átcsoportosításával és a saját, építészeti bevételeimmel, de természetesen ez nem volt elég, mint ahogy mindenki láthatta is.
M. D.: A közönség nyomása azért egyértelművé tette a dolgot: nem szállhattunk ki.
hvg.hu: A Gödör Klub nemcsak törzsközönséget, hanem szubkultúrát is teremtett, melynek tagjai érdemi pótlás híján most valószínűleg szétszélednek a pesti éjszakában.
F. Á.: Azért van baj, mert az utóbbi években még azok a minimális, leeső, resztli pénzek is megszűntek, amelyek eddig mozgásban tartották az alternatív közeget. Például nálunk a kortárs tánc úgy működött, hogy az adott társulat 2-300 ezret összeszedett pályázattal, amiből meg tudta csinálni a produkciót. Aztán bejött hozzánk, adtuk a helyet és a technikát, még a jegybevételt is megtarthatta. Most a legtöbb alternatív színház, tánctársulat, kiállító még addig sem jut el, hogy az érdemi megvalósításon gondolkozzon: az anyagi források központosításának hála, aki nem helyezkedett, most nagyon nehéz helyzetbe került.
M. D.: Pedig hatalmas összegek forognak a kultúrában, amelyeket aránytalanul osztanak el. De ez már ezer éve így megy kis országunkban. A Gödör Klub is csak túlélni próbált.
hvg.hu: Itt az ideje elengedni a Gödröt?
M. D.: Igazából én már azt sem tartottam jó ötletnek, hogy a költözéssel a nevet is vigyük magunkkal. A Gödör Klub azt az Erzsébet teret jelentette, ahol a klub tíz évig működött, ahol egy egész generáció nőtt fel, velünk együtt. Szeretném azt hinni, hogy a Gödör egy korszakot határozott meg, és mint ilyen, megismételhetetlen. Bármit, bárhol is csinálnánk, képtelenség lenne ugyanazt visszaadni. A jó érzés az, hogy azért már ebben a kis klubban is elkezdett kialakulni egy hasonló atmoszféra, de nem gondolom azt, hogy találnánk olyan helyet Budapesten, ami a régi Gödör Klubnak megfelelő státuszt tudna adni.
Az viszont realitás, hogy találunk egy olyan helyet, ahol a klub kulturális, zenei funkciói vígan elműködhetnek. Bár a klub terve még nagyon képlékeny, mi szeretnénk őszre talpra állítani.
hvg.hu: Mindezek után, mégis mit szeretnének, hogyan gondoljon önökre a szakma és a közönség?
F. Á.: Mi mindig is egy szelíd alternatív hely voltunk, próbáltunk a progresszív oldalon aktuálisak maradni, most is azt keressük, mivel tudjuk megfogni a fiatalokat. Nálunk megvalósult az, hogy 18 és 70 éves emberek együtt buliztak. Korosztályok, különböző társadalmi rétegek és kultúrkörök tudtak találkozni, nem tudom, hogy ezt meg tudjuk-e ismételni. Az, hogy a Gödör Klub több mint egy évtizedig működött, hatalmas dolog, de nekünk is el kell fogadnunk, hogy helyek születnek és helyek meghalnak. Mi méltó mód szeretnénk búcsúzni.
A Gödör Klub Víg Végnapjaink fesztiváljával búcsúzik a közönségtől, melynek keretein belül április 28. és május 2. között többek között fellép a ColorStar, Müller Péter Sziámi, Bérczesi Róbert, a Balaton, és a Puszi együttes is.
