"Már nagyon elegem van abból, hogy az úgynevezett nemzeti, polgári oldalon nekem mindent le kell nyelnem, csak azért, mert nemzeti. Hogy egyfolytában elnézést kell kérnem, ha valami nem tetszik, különben rám sütik, hogy nem vagyok eléggé magyar, meg tolnak át a baloldalra. (...) Elegem van tehát a Julianus barátokból, a Wass Albert-filmekből. Elegem van a fércművekből. Művészetet szeretnék látni" - fakadt ki Szörényi Levente a csütörtökön megjelenő Heti Válasznak adott interjújában, amikor arról faggatták, miért méltatta nyílt levélben Alföldi Róbert munkásságát.

A zeneszerző-előadóművész szerint „a kétharmad birtokában egyes jobboldali megmondóemberek, akarnokok és karrieristák úgy érzik, szabad a pálya, mindent lehet”. Szerinte az nem bal- vagy jobboldal kérdése, ami a kultúrában történik.

"A második Orbán-kormányban nincs olyan formátumú kulturális vezető, aki meg tudná ezt akadályozni, irányt tudna szabni", ezért a kultúrpolitika a káosz felé tart. Egyetért L. Simon László kulturális államtitkári kinevezésével, de szerinte jobbról fogják kinyírni L. Simont.

"A leigázottságot nehezen viselem akkor is, ha kardok, akkor is, ha tankok, netán bankok segítségével valósul meg. Az, hogy ne parancsolgassanak nekünk, hogy méltányosan járjanak el velünk szemben, számomra is fontos cél" - mondta, amikor a miniszterelnökről beszélt. Orbán politikai szabadságharcát Szörényi "érdeklődéssel vegyes tisztelettel" figyeli.

A Kossuth-díjas művész arra a kérdésre, hogy elege van-e a jobboldalból, azt válaszolta: rendkívül fontos mindaz, amit Orbán Viktor véghezvisz. "Nem is várom el tőle, hogy belelásson a kultúra bugyraiba. Sokkal fontosabb dolga van. Zeneszerző vagyok, nem teszek úgy, mintha értenék a gazdasághoz" - tette hozzá.

Szörényi az interjúban elmondta, hogy nem hívták meg a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé, "önjelölt meg nem voltam sosem". Majd így fogalmazott: "Kilencven után érthető módon különféle szervezetek jöttek létre, amelyek megpróbálták koncentrálni a tágan értelmezett nemzeti szellemiséget. Ilyen volt például a Százak Tanácsa. Felkértek, hogy csatlakozzam, de nem tettem, mert sok olyan figurát találtam ott, akik leugrottak az MSZMP-vonatról, és felpattantak a nemzeti szerelvényre. Ezt már akkor sem szerettem. Az 1992-ben alakult Nemzeti Társaskörnek viszont tagja voltam - talán ott ismertem meg Fekete Györgyöt. Halálpontosan emlékszem rá, mert megmaradt bennem, hogy egyszerűen nem lehetett vele beszélgetni. Legfeljebb ha parancsoló stílusban közölt ezt-azt" - mondta a lapnak.

Az interjú további részleteiért kattintson a Heti Válasz oldalára.