„Édes, jó istenem, hát ezt is megéltük. Az első színmagyar hangosfilm. Nagy szó ez – színmagyar. Magyar rendező, magyar író, magyar színész, magyar ipar, magyar történet, magyar szó, magyar muzsika, magyar munka” – hangzott el a film felvezetőjében.

E magyardömping és a történetben felvillantott, majd elejtett krimiszál sem volt elég azonban a sikerhez – a magyar nézők ugyanis nem tudtak azonosulni a tengerentúli világot bemutató film karaktereivel. Hiába játszotta a csődje után Amerikába utazó és ott szerelmét és szerencséjét megtaláló bárót Jávor Pál, inasát pedig Gózon Gyula, A kék bálvány csúnyán elbukott.

Jávor Pál és Radó Nelli A kék bálvány-ban

Jégre tett „thrillerek”

Érdekes a filmmel kapcsolatban az az elmélet is, amelyre a HVG egyik cikkében mutattak rá filmes szakírók; eszerint a thriller műfajának kései hazai megjelenésében A kék bálvány bukása is közrejátszhatott.

Mert míg az ősthriller jegyeit felmutató A kék bálványra nagyon kevesen voltak kíváncsiak, az ugyanazon év novemberében – második hangosfilmként – bemutatott Hyppolit, a lakáj hatalmas siker lett. A gyártók ebből azt szűrték le, hogy a magyarok a vígjátékot szeretik.

Ráadásul – így a szakértők – a thriller az izgalmakon túl egyben társadalomkritika is, márpedig Magyarországon a második világháború után efféle üzeneteket hosszú ideig nem lehetett megfogalmazni.

Út ez első hangosfilmig

A magyar hangosfilm előzményeként Kurutz Márton, a Nemzeti Filmarchívum munkatársa az MTV-nek három korábbi hazai próbálkozást említett. Az első az amerikai Fox filmhíradó hangoskocsijának Horthy Miklós kormányzóról készített felvétele volt, ez azonban eltűnt.

Megvan viszont az a szintén az amerikaiak által készített hangos betét, ami a Hunnia Filmgyárban forgatott Csak egy kislány van a világon című némafilmbe került be. Ebben elvileg Jávor Pálnak kellett volna egy dalt elénekelnie szerelme ablaka előtt, de a forgatás napjára úgy elment a hangja, hogy végül egy operaházi slágerénekes helyettesítette.

Készült egy hangos anyag egy magyar tervező saját felvevő találmányát használva is, ez azonban klasszikus hangosfilmnek nem annyira nevezhető, hiszen a szereplők egyetlen szobában, egy függöny előtt léptek fel. Ezeket a próbálkozásokat követte a fent említett A kék bálvány, a közönségsikert azonban végül a Hyppolit hozta meg.

Hangos híradó

Ugyanebben az 1931-es évben lett hangos az akkor már nyolc év óta futó filmhíradó. „A külföld képeit nézzék és hallgassák azzal a biztató érzéssel, hogy cserébe a külföld híradóiban is megjelenik a magyar föld hangja és képe, hogy a hang és a kép szövetségével új és erősebb harcos küzdjön érettünk és igazságunkért” – harangozták be a gyártók az új világot az első hangos híradóban.

A gyors váltást szemlélteti, hogy míg az ez idő tájt bekövetkezett biatorbágyi merényletről még néma híradó készült, az áldozatok temetéséről már hangos filmet láthattak a nézők.