2010. szeptember. 20. 11:16 MTI Utolsó frissítés: 2010. szeptember. 20. 11:13 Kult

Budapest kincseiből nyílik kiállítás Londonban

A budapesti Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteményéből nyílik a maga nemében eddig példátlan kiállítás a londoni Királyi Művészeti Akadémián (Royal Academy of Arts).

A brit főváros egyik legpatinásabb művészeti intézményének kiállítására - amely a kedd esti hivatalos megnyitó után jövő szombattól december 12-ig lesz látogatható -, több mint kétszáz alkotás érkezett. A Kincsek Budapestről: európai mesterművek Leonardótól Schieléig című kiállítás a korai reneszánsztól a XX. századig terjedő időszakot fogja át.

A Budapestről hozott kincsek között lesz Raffaello Esterházy Madonnája, Leonardo több rajztanulmánya, Giorgio Vasari Kánai menyegzője, valamint El Greco, Rembrandt, Rubens, Goya, Manet, Monet, Schiele, Gauguin, Picasso művei, amelyek közül sokat - a  Royal Academy of Arts tájékoztatása szerint - eddig soha nem mutattak be Nagy-Britanniában. Emellett a magyar művészetnek a Magyar Nemzeti Galériában őrzött számos főművét, köztük Munkácsy, Rippl-Rónai vagy Csontváry alkotásait is megismerheti a londoni közönség. A londoni Királyi Művészeti Akadémia legfontosabb idei őszi-téli kiállítása egyben Magyarország uniós elnökségének beharangozója is.

A londoni Magyar Kulturális Központ előzetes tájékoztatása szerint az eredeti ötlet az volt, hogy Magyarország a jövőre esedékes magyar EU-elnökség kapcsán fotókiállítást rendezne a londoni művészeti intézményben. Az intézet szakértői tavaly ellátogattak Magyarországra, ahol megtekintették a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit is. A bemutató anyagát időrendi, ezen belül pedig tematikus csoportosításban helyezik el: egy-egy csoportot alkotnak majd a vallásos, a mitológiai tárgyú alkotások, valamint a portré- és a tájképfestészet művei.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.