MTA-tiltakozás Takács Imre menesztése ellen
Az Iparművészeti Múzeumban gyökeres változást csak Takács Imre tudott elérni, tevékenysége sikertörténet - írja állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága, s egyben tiltakozásának ad hangot, amiért az igazgatót a minisztérium méltatlan körülmények között felmentette.
"Az MTA Művészettörténeti Bizottsága megdöbbenéssel értesült a sajtóból arról, hogy az Iparművészeti Múzeum főigazgatóját - gazdasági igazgatójával egyidejűleg - dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2007. augusztus 31-én indoklás nélkül felmentette vezetői beosztásából. Mivel nem tudjuk, valójában mi történt, csak aggályainknak és félelmünknek tudunk hangot adni" - kezdődik a tudós testület állásfoglalása, amelyet Galavics Géza bizottsági elnök juttatott el a hvg.hu-nak.
"Az elmúlt évtizedekben az Iparművészeti Múzeumban hat főigazgató kísérelte meg, hogy kimozdítsa a múzeumot hagyományos struktúrájából és felfogásából. Gyökeres változást azonban csak Takács Imre tudott elérni. Félő, hogy ez a folyamat most megszakad, és ez a törés az egész magyar múzeumügyet évtizedekre visszaveti, nemzetközi hírét elhomályosítja" - írja a testület, amely részletezi is a menesztett vezető érdemeit.
Eszerint Takács "másfél éves tevékenysége már eddig is sikertörténet, mely modellértékű lehet más hazai múzeumok számára is".
Az MTA bizottsága így fogalmaz: "Nincs még egy olyan országos múzeumunk, amely egyetlen év alatt duplájára növelte volna látogatóinak számát, s a neki előírt bevételi tervet már fél év alatt teljesítette volna. Érthetetlen tehát, hogy a munkáltató szerint a főigazgató miért bizonyult vezetésre alkalmatlannak".
A közlemény így végződik: "A Bizottság, amely a magyar művészettörténészek legmagasabb szintű választott testülete, feltétlenül szükségesnek tartja, hogy tájékoztassák és véleményét kérjék az ilyen, általános jelentőségű ügyekben.
Ennek híján pedig hangot kíván adni tiltakozásának abban a szilárd meggyőződésében, hogy a művészeti múzeumok nem tekinthetők pusztán kommunikációs üzemnek vagy gazdálkodó szervnek, hanem – mindenek előtt – tudományos műhelynek. Ehhez illően igénylünk a munkatársak és a vezetők számára egyaránt méltányos elbírálást".
A szöveget Galavics Géza bizottsági elnök mellett Beke László, Eörsi Anna, Farbaky Péter, Jávor Anna, Kelényi György, Kovalovszky Márta, Lövei Pál, Marosi Ernő, Mikó Árpád, Nagy Ildikó, Passuth Krisztina, Pataki Gábor, Szakács Béla Zsolt, Szilágyi András, Tímár Árpád, és Zwickl András jegyzik.