2006. november. 06. 16:35 MTI Utolsó frissítés: 2006. november. 06. 16:38 Kult

Goncourt-díj egy egy francia-amerikai írónak

A papírformának megfelelően a Francia Akadémia nagydíja után a legtekintélyesebb irodalmi díjat, a Goncourt-t is megkapta hétfőn első regényéért, a franciául író amerikai Jonathan Littell.

A Franciaországban eddig több mint 250 ezer példányban elkelt Les Bienveillantes (A jószándékúak) Barcelonában élő 39 éves szerzője korábbi nyilatkozatainak megfelelően nem jelent meg a díjátadáson, de - mint kiadója, Antoine Gallimard leszögezte - ez nem a zsűri vagy a díj iránti megvetés jele. Littell egyszerűen úgy gondolja, hogy az irodalom nem a show világa, és nem a szerző, hanem a könyv a fontos.

A nyár végén megjelent 900 oldalas regény szerzője 1967-ben emigráns lengyel zsidó csalásban született New Yorkban. Apja, Robert Littell maga is író és újságíró, kémregények szerzőjeként szerzett magának hírnevet. A Franciaországban felnőtt - mivel apja párizsi tudósító volt - és franciául anyanyelvi szinten beszélő Jonathan 15 évig humanitárius szervezetek aktivistájaként dolgozott a világ különböző országaiban, többek között Boszniában, Csecsenföldön, Afganisztánban, mielőtt állítása szerint alig száz nap alatt megírta a hóhérok személyes felelősségét boncolgató "dokufikcióját".

A regény főhőse egy francia anyától és német apától származó, kitalált náci tiszt, egy bizonyos Max Aue, aki a náci gépezet aktív résztvevőjeként bűnbánat nélkül, egyes szám első személyben meséli el a második világháborúban a keleti fronton valóságosan megtörtént rémtetteket.

A Goncourt-díjat 1903 óta ítélik oda az előző évben megjelent, francia nyelven íródott, legjobb prózai szépirodalmi műnek.

hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.