Vállalkozás hvg.hu 2024. június. 13. 12:02

Devizahitelként ment el a kormány gazdaságmentő csomagjának nagyja

A cégek pillanatok alatt szétkapkodták a kedvezményes Baross-program idei 200 milliárd forintját. A keret nagy része euróalapú hitelként ment el, a pénz felét már ki is fizették.

A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram teljes, 200 milliárd forintos idei keretére megkötötte a szerződéseket az Eximbank – jelentette be az állami intézmény. A programot január közepén nyitották meg – vagyis nyitották újra –, a keretet február közepére már teljes egészében lefedték a beadott hitelkérelmek.

A négy hónap leforgása alatt az újranyitott hitelprogramon belül összesen 928 darab szerződés jött létre – tájékoztat az Eximbank. A magyar vállalkozások 114 darab közel 165 milliárd forint összértékű beruházási hitelszerződést, illetve 814 darab közel 40 milliárd forint összértékű lízingszerződést írtak alá. A szerződött ügyletek 47 százalékában már a folyósítások is megtörténtek a hazai vállalatok felé.

A Baross Gábor Hitelprogram szerződéseinek 93 százaléka euróalapú hitelre szól.

A szerződött ügyleteket vizsgálva az ügyfelek 48 százaléka a kkv szektorból kerül ki, döntő részük közép-magyarországi vállalkozás.

Egy hónap alatt lemerült a kormány pénzpumpája

Vonzónak bizonyult az akár 3 százalékos kamat, a cégek elkapkodták az új Baross Gábor-program 200 milliárd forintját.

Az Eximbank 2023 februárjában indította el 700 milliárd forintos keretösszeggel a hitelprogramot a kormány döntése alapján. A program rövid időn belül hatalmas érdeklődést váltott ki, így az eredeti keretösszeget 1000 milliárd forintra emelte a kormány. Majd 2024 elején újabb 200 milliárd forint többletforrással folytatódott.

A hatalmas érdeklődés érthető, ahogy az is, hogy a többség az euró alapú konstrukciót választotta: az idei etapban forintban akár 5 százalék, euróban akár 3 százalék kamatozású, maximum tízéves lejáratú hitelhez juthattak a cégek.

A jegybank egyébként egy ideje fel szokta rá hívni a figyelmet, hogy a vállalati hitelállományban egyre nő a devizahitelek aránya. A devizahitel nem probléma az olyan vállalkozásoknál, amelyeknek van természetes fedezete, vagyis legalább a bevétel egy része devizában keletkezik. A devizahitel azoknál a vállalkozásoknál probléma, amelyeknek nincs devizabevételük, így kitettek az árfolyamingadozásoknak.