Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Arena4 indulásával már öt cég tíz csatornája verseng egymással Magyarországon a sportesemények közvetítési jogaiért - már azokért, amelyeket nem visz el a hozzájuk képest szinte korlátlan mennyiségű pénzből gazdálkodó MTVA. Kérdés, elbír-e ennyi tévét a piac.
A Network4 csoport sportcsatornája, az Arena4 már a tavasszal elindította a tesztüzemét, most azonban igazán nagy bejelentést tett: elvitte az NFL közvetítési jogát a Sport TV elől, amely 2004 óta adta Magyarországon az amerikaifocit. Emellett az övék a Moto GP közvetítési joga is.
Tíz kicsi tévé
A magyar állami televízió monopóliuma 1996-ban tört meg a sportközvetítéseknél. Az 1989-ben alapított Eurosport már korábban is fogható volt az országban, de a magyar nyelvű adás csak ekkor indult el. Egy évvel később a TV3, miután elvesztette az országos analóg sugárzású frekvenciára kiírt pályázatot, kábeltévéként megvette az NBA közvetítési jogait az amerikai tulajdonos TNT-től, és két szezont közvetített.
2000-ben elindult a Sport1 és a Sport2, és az országos kereskedelmi tévék is ekkoriban fedezték fel, hogy a sportközvetítésekben jó üzlet van. A TV2 néhány szezonon át a magyar vízilabda-bajnokság meccseit adta, az RTL Klub pedig Kovács István bokszmeccseivel szállt be a sportba. Az RTL-nek jött be jobban ez a koncepció, pénzük pedig volt annyi, hogy a nyílt pályázatokon le tudták nyomni az MTV-t, így aztán 2002-től megvásárolták a Forma-1 közvetítési jogait, 2004-től pedig az övék lett a labdarúgó NB I. közvetítési joga is. Azok számára, akik a helyszínen akartak szurkolni, ez a rövid időszak a vasárnap délelőtt 11:30-as meccskezdési időpontról marad emlékezetes. Három szezon után a Sport TV átvette a közvetítéseket, az RTL pedig még évekig adta a magyar válogatott meccseket, és igazán nagy dobásként a 2006-os vb-t is ők közvetítették.
Időközben 2005-ben elindult az Eurosport 2, két évvel később a magyar adása is. Az IKO Media Group pedig az RTL Klub mellett 2006-ban elindította a Sport Klubot. Ez nagy dobásnak ígérkezett: a Bundesliga és a Premier League közvetítési jogait is megvették. 2007-ben elindult a Sportklub+ is, tematikus focicsatornaként, de két év után ezt megszüntették. 2012-ben a Sport Klubé lett az olasz és a francia bajnokság közvetítési joga, de kézilabda- és kosárlabda-meccseket is adtak. A 2013-as tulajdonosváltás után - a DPO Tematiké lett a csatorna akkor - sorra vesztette el a cég a közvetítési jogokat, az utolsó éveiben már csak magazinműsorokat sugárzott, végül 2016-ban megszűnt.
A konkurencia ugyanis egyre nagyobb lett, az Arena4 érkezésével már tíz kereskedelmi és egy állami csatorna foglalkozik csakis a sporttal. 2009-ben elindult a Digi Sport, amelynek 2011-ben a második, 2015-ben pedig a harmadik csatornáját is létrehozták, ettől az évtől francia és olasz focit, valamint Európa Liga-meccseket is adnak. A TV2 Média Csoport 2016-ban elindította a Spíler TV három csatornáját, amelynek a legnagyobb dobása a Bajnokok Ligája és az angol foci közvetítése - igaz, a Premier League meccseinek egy részét átadták a Digi Sportnak. A TV2 korábban, 2009 és 2011 között BL-t is adott, de ez túl költséges volt végül számukra.
Eközben azonban megérkezett a nagyágyú: az MTVA-ra átkeresztelt állami média is felfedezte magának újra a sportokat. Így aztán most úgy néz ki a piac, hogy ha valamit akar a köztévé, akkor azt megveszi az évi közel 100 milliárd forintos költségvetésből, a többiért verseng a tíz kereskedelmi csatorna.
A magyar foci és a Forma-1 mellett szinte minden nagyobb csapatsport magyar bajnoki meccseit is az állami tévé adja, a Bajnokok Ligájában pedig az MTVA-é az első választás joga (azaz minden meccsnapról ők mondhatják meg elsőnek, mit közvetítenek, a Spíler TV a maradékból választhat).
Nem véletlen, hogy az olimpiáról eddig egy szó sem esett. Ennek a helyzete speciális: évtizedeken át, egészen 2012-ig a kontinens közszolgálati tévéit egyesítő Eurovízióé volt a közvetítési jog, vagyis automatikusan az MTV és párhuzamosan az Eurosport adta a játékokat. Azóta ez megváltozott, a 2014-es és 2016-os közvetítési jogra a Sportfive International ügynökség írt ki pályázatot a közvetítési jogra, az az utániakra pedig az Eurosport tulajdonosa, a Discovery, így már az ő pályázatukon adta az állami média a legjobb ajánlatot, hogy náluk maradhasson az olimpia.
Milliárdokért veszik a közvetítési jogokat
Hogy az Arena4 mennyiért vette meg az NFL-t és a MotoGP-t, az üzleti titok, a vételről elsőként hírt adó Indexnek Borsány-Gyenes András vezérigazgató annyit mondott, hogy dollárban számolva milliós összegről van szó. Sok más sportágról viszont nyilvánosak az adatok.
Így tudjuk azt, hogy az MTVA a magyar foci közvetítési jogait 2017 januárja és 2021 vége közötti időszakra 18,97 milliárd forintért vette meg az MLSZ-től (ez évente durván 150-200 meccs közvetítését jelenti). Ez a férfi válogatott tétmeccseit nem foglalja magába, azoknak az UEFA a jogtulajdonosa, nekik külön fizet az MTVA 2,5 milliárd forintot a 2021-es Eb, a 2022-es vb, valamint a Nemzetek Ligája meccseiért. A 2018-as és a 2022-es foci-vb-ért együtt 2,3 milliárd forintot fizetett az MTVA. A 2018 és 2024 közti két-két nyári és téli olimpiát csomagban 4,6 milliárd forintért vették meg, a Forma-1-nek pedig három évre ötmilliárd forint az ára. Egy kisebb magyar csapatsport ehhez képest aprópénz, ott 10-30 millió forintért kötnek 3-5 éves szerződéseket.
Ami pedig a focibajnokságokat illeti: a Bajnokok Ligájának három évre szóló első választásos közvetítési joga 5,7, a második választásé 1,5 milliárd forintba, az angol bajnokságé 7, a spanyolé 6 millió euróba, azaz 2,4, illetve 2,1 milliárd forintba kerül.
De megéri ez?
Erre a kérdésre első ránézésre egyértelműnek tűnik a válasz: ha egyszer ennyi sportcsatorna működik, amelyek egymás elől veszik meg a közvetítési jogokat, nyilván nyereséges az üzlet.
Ha a céges beszámolókat keresnénk, nem vagyunk könnyű helyzetben. Annyit biztosan tudni, hogy a Sport 1-et és a Sport 2-t tulajdonló AMC Networks a 2019-es éves beszámolóját még nem adta le, 2017-et 10,3 milliárd forint, 2018-at 2,4 milliárd veszteséggel zárta (18,2, illetve 19,7 milliárd forintos bevétel mellett). Minden más szolgáltatónál azonban olyan kiterjedt cégcsoportról vagy sok mindennel foglalkozó tévéről van szó, hogy nem lehet a teljes vállalat pénzügyeiből különválasztani, mennyit hoz vagy visz a sport.
A nagy tévéknél az is egy racionális stratégia lehet, hogy megvegyenek olyan sporteseményeket, amelyek ugyan ráfizetésesek, de ezzel is gyengül a konkurencia. A TV2 Spíler TV-je kapcsán voltak ilyen pletykák, de mivel csak a csoport teljes működtetésének gazdasági eredményeiről van adat, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy erről van-e szó. És természetesen egész más az MTVA helyzete, a közszolgálatiságba beletartozik, hogy olyan műsorokat is közvetítsenek, amelyek nem hoznak profitot - az pedig már egy fokkal bonyolultabb kérdés, hogy közszolgálati feladat-e milliárdokért adni BL-t vagy Forma-1-et.
