Az elmúlt napokban több korlátozást is bevezettek Magyarországon a koronavírus miatt. Először veszélyhelyzetet hirdettek, majd bezártak az egyetemek, az általános és a középiskolák, és velük együtt - ahol az önkormányzatok elrendelték - az óvodák, a bölcsődék.

A szigorítás azonban a magánóvodákat és -bölcsődéket nem érinti. A Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesületének oldalán elérhető adatok szerint 2300-nál is több ilyen intézmény működik ma Magyarországon. Összeszedtük, mit tehet az a szülő, akinek gyereke ilyen intézménybe jár:

• továbbra is beviheti a gyerekét, mintha mi sem történt volna?
• maximalizálták a létszámot?
• ügyelet van?
• visszakérheti az erre a hónapra befizetett pénzt?
• ha hónapokig zárva lesz az intézmény bukja a kauciót?

Magánintézmények nehéz helyzetben

Legutóbb idén januárban változott a magánbölcsődéket érintő kormányzati szabályozás: kimondták, hogy csak akkor kapják meg az 58 333 forintos állami támogatást, ha vállalják, hogy legfeljebb 71 250 forintos térítési díjat kérnek. Akkor több budapesti intézmény vezetője is azt mondta a Népszavának, hogy több tízezer forinttal lesz kevesebb a bevételük, a térítési díjakból ugyanis még az állami normatíva figyelembevételével is alig jönnek ki a fix költségek, mint például a gondozók garantált minimálbére, a rezsi és a napi négyszeri étkezés.

AFP / Thomas Samson

Most ezeket az intézményeket is sújtja a koronavírus, noha hivatalosan nem kell zárva lenniük, hiszen nem az állam, de nem is az önkormányzat a fenntartójuk. A Gyerekvédelmi törvény szerint szolgáltatást nyújtanak és a szociális ellátórendszer részei. Működésüket a kormányhivatal engedélyezheti és ellenőrizheti. Több tulajdonost és intézményvezetőt is megkerestünk, és valamennyien egyetértettek abban,

nagy a fejetlenség és a tanácstalanság.

Azt ugyanis senki sem mondta ki, hogy a koronavírusra tekintettel zárjanak be, mindenki saját hatáskörben dönt és viseli a következményeket.

A tulajdonosok vállalkozók, többnyire nonprofit vállalkozás keretében vagy egyesületi, esetleg alapítványi fenntartásban üzemeltetik a családi bölcsődéket. 2017-ben ugyanis a kormány a családi napköziket egyetlen tollvonással megszüntette, és minden érintett eldönthette, hogy mit választ: napközbeni gyerekfelügyeletet állami normatíva nélkül, és továbbra is fogadhat gyerekeket 20 hetestől 14 éves korig, vagy családi bölcsőde lesz, és csak annak az évnek az augusztus 31-ig járhat oda egy gyerek, amíg be nem tölti a 3. életévét.

Papíron így lett sok új bölcsődei férőhely

– mondta a hvg.hu-nak egy fővárosi családi bölcsőde vezetője. 2011-ben kezdett vállalkozásba, cége, egy közhasznú nonprofit kft., több családi bölcsődét is működtet. Két helyen összesen 25 család gyerekeire vigyáznak. A bölcsődékben rajta kívül hat ember dolgozik részmunkaidőben.

Most megy a fejtörés, hogy milyen jogcímen nem megyünk be dolgozni. Fizetett szabadság? Táppénz? Ha igen, milyen kódszám alapján? Fizetés nélküli szabadság?

– sorolta.

Hivatalos tájékoztatást egyszer kaptak, március 12-én, délután a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Főosztálya üzent nekik a veszélyhelyzet kihirdetéséről. „Azóta semmiféle értesítést, állásfoglalást a mi szakmánk nem kapott” – mondta.

Pedig azóta bezártak az általános, a középiskolák, és az önkormányzatok sorra jelentették be, hogy a fenntartásuk alatt működő óvodák és bölcsődék sem nyitnak ki. A zuglói és a XI. kerületi önkormányzat, illetve a nyíregyházi, a kaposvári és a tolnai még azt is megtiltotta, hogy a magánfenntartású bölcsődék fogadhassanak gyerekeket.

AFP / DPA / Frank Molter

„Én saját hatáskörben – a kollégáimmal egyeztetve – azt a döntést hoztam, hogy március 16-tól határozatlan időre bezárok, minden szolgáltatás szünetel” – árulta el egy budai családi bölcsőde vezetője, aki felajánlotta ugyan, hogy tart ügyeletet, de mindössze egy család jelentkezett.

Hozzá hasonlóan sokan vannak, akik beláthatatlan ideig bezártak. De arra is van példa, hogy félnek elküldeni a családokat, mert attól tartanak az üzemeltetők, csődbe mennek. Mások úgy próbálnak meg túlélni, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel csak ügyeletet tartanak. Beszéltünk olyan szülővel, aki hétvégén azt a tájékoztatást kapta a bölcsődevezetőtől, hogy

a családi bölcsőde üzemeltetése zavartalanul működhet mindaddig, amíg az Emmi ezt másképpen nem rendeli el.

Kerestük az Emmit, ahonnan viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy

a jelenleg hatályos, valamennyi bölcsődei ellátás tekintetében a területileg illetékes polgármester dönt, fenntartóra tekintet nélkül.

Az intézmény, amely hétvégén a tájékoztatót küldte, időközben bezárt.

A XII. kerületben viszont találtunk olyan magánbölcsődét, amelyik még nyitva van. Tizennégy gyerek jár oda, két csoportba. Szintén három és fél éve indult, most négy alkalmazott van. Pontosabban kettővel most szerződtek volna, de ezt a koronavírus miatt nem teszik. Vezetője a hvg.hu-nak azt mondta, arra számít, hogy fenntartótól függetlenül neki is hamarosan be kell zárnia, és jelentős, több millió forintos anyagi kára lesz.

A csoport háromnegyede nem jár, akik bent vannak, ők is csak azért, mert a szülők nem tudják megoldani a felügyeletet. Úgy érzem, ezeken a szülőkön muszáj segítenünk, természetesen minden higiéniai szabályt és előírást szem előtt tartva.

Hivatalos értesítés ide sem jött, a 12. kerületi önkormányzat azt a tájékoztatást adta, hogy döntsenek saját hatáskörben a nyitva tartásról, „mivel a környező kerületekben a magánintézményeket is bezáratták, biztos vagyok benne, hogy pár napunk van” – mondta a vezető.

Egy másik, szintén fővárosi bölcsődében attól tartanak, hogy elvesztik a nekik járó állami támogatást. Ezt ugyanis – az állami intézményekkel szemben – csak akkor kapják meg, ha a gyerekek ott vannak. Hiányzás esetén a pénzt vissza kell fizetni. A vezető a hvg.hu-nak azt mondta, kérvényezték az Emminél, hogy a veszélyhelyzet miatt tekintsenek el a pénz-visszafizetéstől, választ egyelőre nem kaptak. Hozzátette, van ugyan tartalékuk, de tervezni nem tudnak, bizonytalan, hogy meddig kell zárva tartani, meddig tart a kényszerszünet.

Volt, aki ezt a helyzetet vázolta a szülőknek is egy levélben, amire azt a választ kapta, hogy készek a vállalkozás megtartásához szükséges, minimális költségekhez valamilyen fenntartási díj formájában hozzájárulni. Minimális költség – a bölcsődevezető szerint – a munkavállalók bére, a járulékok és az ingatlan bérleti díja. Ha a szülők befizetik a kieső időre is a díjakat, már akkor is óriási a kár, „például azok a gyerekek, akiket ezekben a hetekben szoktattak volna be, nyilván nem jönnek, így nem lesz igény annyi kollégára sem” – tette hozzá.

Más szerint több üzemeltető is csődbe mehet, ha a szülők a járvány idején nem fizetik ki azt az összeget, amiből legalább az ingatlan bérleti díját és az egyéb költségeket ki lehet termelni.

AFP / Phanie / Burger

„Nálunk a befizetett márciusi díjat senki sem kéri vissza” – árulta el egy érintett. A szakmai csoportokban folyó kommunikációt látva ez kivételes támogatói hozzáállás a szülők részéről. Sok szolgáltató ugyanis nem számíthat erre, a szülők kérik a díjak visszafizetését, és már nem is hajlandóak többet fizetni ebben a nevelési évben.

Egy szülő azt mondta: szerződéskötéskor abban állapodtak meg egy budai családi bölcsőde üzemeltetőjével, hogy 50 ezer forint kauciót fizetnek. Máig nem tudják, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel visszakérhetik-e a pénzt vagy sem. Az édesanya szerkesztőségünknek azt panaszolta, kisfia már elmúlt 3 éves, szeptembertől oviba megy, nem valószínű, hogy addig is visszamegy a bölcsődébe. A szerződésben viszont az szerepel, hogy ha a nevelési év közepén „mond fel”, bukja a kauciót és további 1 hónap térítési díjat is ki kell fizetnie.

Nemcsak a szülők, a magánbölcsődéket, -óvodákat és gyerekfelügyeleteket működtető vállalkozók is bizonytalanok a jelenlegi helyzetben. Szakmai szervezetük, a Magyarországi Családi Bölcsődék Közhasznú Egyesülete előbb azt közölte, a bölcsődék bezárását a kormányzat az önkormányzatok hatáskörébe helyezte át, ami azt jelenti, hogy minden, nem állami fenntartó saját hatáskörében, a szabad döntés jogával rendelkezik a nyitva tartást vagy a bezárást illetően. A szervezet hangsúlyozta, egységesen sem a bezárást, sem a nyitva tartást nem javasolja, mert „a szolgáltatók helyzete minden esetben más és más”. A döntés

elfogadható akár a bezárás, akár a nyitva maradás mellett szól.

Később azonban újabb tájékoztatást küldött, ami szerint nem lehet bizonyítani, hogy az önkormányzatok az óvodák mellett csak a bölcsődei szolgáltatást nyújtó intézményeket zárathatják be, mert ugyan a Gyermekvédelmi törvényben az értelmező rendelkezésekből az intézmény fogalmának leírásából ki lehetne mutatni, hogy a családi és munkahelyi bölcsőde nem intézmény, de másutt ugyanebben a törvényben a teljes gyermekjóléti alapellátási tevékenységet úgy határozzák meg, hogy abban a szolgáltatások intézményként is értelmezhetők.

Mivel a fogalmak rendezetlensége miatt most nem szeretnének jogvitákba keveredni az önkormányzatokkal, amelyek ráadásul a rendkívüli helyzetben különleges felhatalmazásokkal rendelkeznek, azt kérjük, senki ne döntsön az ügyeleti nyitva tartás mellett, helyette kövesse a szolgáltatás helye szerinti önkormányzat rendeletét és tartsa is azt be

– érveltek.

Kerestük az egyesületet, hogy megtudjuk, mára valamennyi magánintézmény bezárt-e, illetve, hogy a szülőknek visszajár-e a befizette pénz, még nem kaptunk választ.