Újabb történelmi mélypontra érkezett a forint: hétfőn délután fél egykor 341,5-at kellett fizetni egy euróért, két órával később már 344,5 forint közelében jegyezték a közös európai devizát, a Portfolio adatai szerint 348 forintért is történt kötés.

A portál az okok között elsősorban a koronavírus miatti rossz piaci hangulatot emeli ki, az extrém esés okaként azonban nem tartja kizártnak azt sem, hogy valaki hibás ajánlatot tett. A forint mindenesetre egyelőre megállíthatatlanul gyengül.

Dudás Szabolcs

A Budapesti Értéktőzsde is jelentős mínuszban van: a BUX délután kettőkor -10,44 százalékkal volt lejjebb az utolsó kereskedési nap záróértékénél, az OTP, a MOL és a Richter is hasonló értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni.

A koronavírus miatti pánikot a kormány egyelőre ígéretekkel igyekszik enyhíteni – Orbán Viktor többek között a költségvetés módosítását, és a "következő napokra" a vállalkozásokat segítő lépéseket lengette be a Parlament előtt, konkrét intézkedésekről azonban egyelőre nem született döntés.

A Magyar Nemzeti Bank gyorsabban reagált: a szervezet hétfőn azonnali rendkívüli lépéseket jelentett be, hogy enyhítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került, vagy potenciális nehézségekkel szembesülő vállalkozásokat.

• A jegybank felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak a vállalatok esetén törlesztési moratóriumot.
• Ha ez nem történik meg, a jegybank a kormánytól vár lépést ennek érdekében.
• Az MNB szerint a moratórium fenntartása 2020 végéig indokolt.
• A jegybank saját hatáskörben az NHP keretében folyósított hiteknél meghirdette a moratóriumot, lehetővé téve a kereskedelmi bankok számára a kölcsönök átstrukturálását.
• A jegybank döntött az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről, erről a héten megkezdi az egyeztetést a bankokkal.

A Portfolio azt sem tartja kizártnak, hogy a forint bezuhanása és a jegybank lépése között összefüggés lehet. Ezt semmi nem bizonyítja, az viszont tény, hogy az MNB mozgástere rendkívül szűk azzal kapcsolatban, mit tehet, hogy megállítsa a forint gyengülését.

Legfőképpen szurkolhat, hogy hagyják abba a forint elleni támadást.

Az alapképlet ugyanis a következő. Ha megemeli az alapkamatot, azaz megdrágítja a hitelezést, akkor elmélyíti a ma már elkerülhetetlennek látszó visszaesést. Ebben a helyzetben azonban inkább csökkenteni kellene az alapkamatot – a nemzetközi fejleményekből is ez következnék –, ez viszont újabb, még nagyobb forintgyengüléssel járhat. Néhány napja még arra is számítani lehetett, hogy a forint vonzereje nő, hiszen ha más jegybankok csökkentik az alapkamatot, akkor a magyar piacon elérhető hozam relatíve javul. De a befektetők ezt a helyzetet másképp értékelték.

Fazekas István

Ám a kép ennél árnyaltabb. Az egynapos betéti kamat szemmel alig látható, 0,05 százalékos mínuszban van, a jegybanki hitelkamat pedig 0,9 százalék; éppen akkora, mint az alapkamat. Lényegében az alapkamat elveszítette szabályozó szerepét. A jegybank a bankközi likviditást – pénzbőséget – nem is ezzel, hanem a devizacsere-műveletekkel igyekszik szabályozni. Ha szűkíti a bankközi piacon a likviditást, akkor emelkednek a kamatok és a hozamok, ami elvileg megdrágíthatja a forint elleni spekulációt, vagyis alkalmas a forintgyengülés fékezésére. Az elmúlt hónapokban az árfolyam egy-egy súlyosabb kilengését ezzel ideig-óráig sikerült csillapítani, kérdés, ez meddig lehet megfelelő terápia.

Utóbbihoz ugyanis megfelelő diagnózis szükségeltetik. Ez a monetáris tanács döntései alapján nem körvonalazódik. Legalábbis a kulcsmotívumokból, amelyek a következők:

1. A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja.

2. A Magyar Nemzeti Bank az inflációra koncentrál, nem a jelenlegire, hanem arra, ami 5-8 hónap múlva bekövetkezik. Ha úgy látja, hogy ez akár a mostani árfolyammal is elérhető, akkor nincs teendője. Még kevésbé, ha úgy véli, hogy az összehúzódásban lévő gazdaságnak a rendkívül gyenge forint extra lendületet ad.

Az pedig, hogy euróban kifejezve durván leértékelődnek vagyonok, keresetek, ingatlanok, nem a jegybankra tartozik. Különben is, ha leáll a turizmus, kinek fáj a megdráguló euró? Ha az Egyesült Államok leállította a beutazást Európából, kinek fáj a megdráguló forint?

Így teremt a karantén új mozgásteret a monetáris politikának.