2030-ig szóló stratégiát hirdetett meg a kormány, az MNB és az MKIK a mikro-, kis- és közepes vállalkozások erősítésére. A kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén tavasszal ezer vállalkozót kérdezett meg, az ő válaszaik alapján is állt össze a 11 évre szóló stratégia - írták a rendezvény háttéranyagában.

György László államtitkár volt az egyetlen előadó, aki a stratégia konkrét részleteiről is beszélt. A három kulcsszó az: zöld, high-tech, magyar. Elismernék a Magyar Multikat (így, két nagy M-mel), ezekkel a kiválóan teljesítő vállalkozásokkal külön foglalkoznának. Pénzzel támogatják a cégek zöld és high-tech megújulását, és csökkentenék az adminisztrációs terhehet.

A cél számszerűsítve az, hogy

- az egy foglalkoztattra jutó hozzáadott érték a mostani 17 800 euróról 2030-ra 22 500-ra nőjön,

- a hazai tulajdonú cégek része a teljes hozzáadott értéken belül 48,6 százalékról 65 százalékra emelkedjen,

- az export belföldi hozzáadott értékében lévő részük pedig 30-ról 45 százalékra nőjön.

Az államtitkár több programot is bemutatott. Ezek általában a következő 1-2 évre fókuszálnak, vagyis úgy tűnik, hogy a 2030-as dátum csak egy olyan távoli időpont, ameddig remélik, hogy beérnek a pozitív hatások - és persze nem lehet 2022-ben számonkérni, ha még nem lett eredmény.

• Ami az adminisztrációt illeti: a cél az, hogy a kisvállalkozások adónemeit tovább egyszerűsítsék, és az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat fejlesszék. Az egyéni vállalkozók adóbevallásának egyszerűsítését is megígérte az államtitkár.
• Létrehoznának egy Vállalkozói Portált, ahova ha egy vállalkozó regisztrál, akkor az őt éppen érdeklő információkat kapnak, és online tanulási anyagokat is kínálnak nekik.
• A Magyar Multi program első körének a regisztrációja már lezárult, a második kör decemberben nyílik meg. Közel kétszáz vállalkozást vizsgáltak, negyedük alkalmas arra, hogy a továbbiakban is részt vegyen.
• Elindul a Modern Mintaüzem Program következő üteme is, várhatóan 2020-ban, az első programban támogatott 1350 mellett további 300-600 támogatandó céggel számolnak. Mintaüzemeket látogathatnak a program résztvevői, technológia- és folyamatmenedzsmentet tanulhatnak. A program első részére 4,1, a másodikra 10,5 milliárd forint jut. 
• 2019 végén hirdethetik meg a hátrányosabb térségeket célzó programot, erre kétmilliárd forintot ígérnek. A cél az, hogy sok vállalkozás kaphasson kis összegű fejlesztési támogatást.
• A szakképzésben részképzéseket ígértek az alapszakmák oktatása mellett. A részszakmák oktatását felnőttképzők is végezhetik.
• Még novemberben elindul egy 1 milliárd forintos program nagyjából 200 cégnek, hogy professzionális felkészítést kapjanak a külpiacra lépéshez.
• Szintén novemberre ígérték a generációváltó program bejelentését. Erre 1,5 milliárd forint jut.

A rendezvényen a magyar gazdaság irányítói közül többen is felszólaltak. Aki nagy konkrétumokat várt tőlük, annak csalódnia kellett: az előadásokból sokkal inkább ezerszer meghallgatott megállapításokat és az előző évek dicséretét kaptuk csak meg.

Palkovics: Fejlődünk, csak a termelékenységben nem

A rendezvény első előadását Palkovics László tartotta. A miniszter arról beszélt kezdésképp: idén 4,5 millió magyar van a munkaerőpiacon, nagyjából 600 ezer magyar dolgozik külföldön. Az eddig nem nagyon fordult elő, hogy a magyar gazdaság akkor növekedett, amikor a német gazdaság bajban volt, most ez történik - mondta. Igaz, az szerinte sem elképzelhető, hogy a nemzetközi krízis hozzánk ne gyűrűzzön be.

A miniszter szerint az alapvető kihívás most az, hogy a kkv-k foglalkoztatják az összes dolgozó magyar több, mint kétharmadát, de a hozzáadott értéknek alig több, mint a felét állítják csak elő, azaz jelentős hatékonyságnövekedésre van szükség. Ez a folyamat 2010 óta csak erősödött:

ebben az évtizedben a visegrádi országoknál és az EU-átlagnál is jobban javult szinte minden mutatóban a magyar kkv-szektor, épp csak a termelékenységben nem.

Ráadásul a magyar kkv-k a digitális technológiák alkalmazásában is messze az európai átlag alatt teljesítenek. De az is jókora probléma, hogy a kisebb vállalatok alig 10 százaléka képzi a munkavállalóit.

Kihívás az is, hogy a magyar cégek harmadánál hamarosan ideje van a generációváltásnak, a 100 millió forint feletti árbevételűeknél pedig 50 százalékos ez az arány - a legtöbb ilyen vállalatot a rendszerváltás körül alapították, az első tulajdonosok most már lassan nyugdíjba vonulnának. Ennek az átmenetnek a segítésére is jogi és anyagi támogatást ígért a miniszter, de hogy milyet, azt nem mondta még el.

Mindent látni fog a NAV

Palkovics konkrétumokat nem mondott a tervekről, így aztán Izer Norberttől, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárától remélhettünk részleteket. Az elmúlt években a munkát terhelő adók csökkentek, a fogyasztást terhelők nőttek, és már a GDP több, mint 1 százalékának megfelelő pénzügyi mozgástér adódott abból, hogy a szürkegazdaságot csökkentették. Szerinte ez jelöli ki most a pénzügyi mozgásteret: tovább kell fehéríteni a gazdaságot, és ebből teret nyerni az újabb adócsökkentésekre.

Igaz, azt ő is elismerte: a teljes adóterhelés az elmúlt évek csökkentései ellenére is magasabb, mint a régiónk legtöbb országában. A cél most ezt a hátrányt csökkenteni. Ugyanúgy cél a munka adóterheit csökkenteni, de ezen a ponton már hozzátette, hogy ez akkor fog megtörténni, ha a pénzügyi környezet engedi. Addig is próbálnak minél több kis céget rávenni arra, hogy a kiva szerint adózzanak - főleg 2020-tól, amikor a kiva már 12 százalékra csökken. Emellett pedig a céges adminisztrációt is csökkentenék, már csak azért is, mert

egy kisvállalkozásnál a bevétel 1,5 százalékát is elviheti az adminisztráció.

A cél az, hogy egyre többek vállalati adóbevallását készítse el a NAV, erről annyit mondott el, hogy az előkészítő munka már tart. Szintén az előkészítésénél tartanak az online számlázás bővítésével. 2021-re ígérte azt, hogy a járulékbevallást már a bérszámfejtő szoftverekből nyerjék ki közvetlenül a NAV-nál, ne a cég saját adminisztrációjában kelljen ezzel külön foglalkozni. De az áfabevallások többségét is megpróbálja a NAV elkészíteni, ezt a rendszert szintén 2021-ben szeretnék élesíteni.

Hogy segíthetné az MNB a kis cégeket?

Az MNB részéről Matolcsy György szerepelt az eredeti meghívóban előadók listáján, de végül Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója beszélt. A következő lépcsőfok szerinte a növekedési modell tőke- és technológiaintenzív szakaszának biztosítása. Aki konkrétumokat várt, az kicsit csalódottan hallgathatta az olyan, nem túl újszerű megállapításokat, mint hogy a világ változik, a globalizáció új szakasza teremt kihívásokat, elöregedik a népesség, egyre fontosabb a virtuális tér, vagy hogy új technológiák jelennek meg folyamatosan. Annyi azért fontos volt az előadásban: hatékony üzemméretet kell elérniük a kis cégeknek is ahhoz, hogy helytálljanak.

Az MNB úgy számol: egy kevésbé elaprózott vállalatszerkezet akár 5 százalékponttal is megdobhatná a GDP-t. A feladat tehát az, hogy a kis cégek merjenek közepessé válni, de hogy ezt hogyan lehetne elérni, az nem derült ki. Egyedül annyit mondott el az ügyvezető, hogy az MNB továbbvinné a Növekedési Hitelprogramot és a vállalkozói hitelezést, valamint hogy a vállalkozói attitűd jellemzően kockázatkerülő, és hogy az oktatásra érdemes figyelni. Amikor aztán arra vártunk, hogy ennek a részleteiről is megtudjunk valamit, Virág átváltott az előadásának következő diájára, amelyen annyi állt:

A jó pénzügyi rendszer stabil és hatékony.

Parragh: Keveseknek adatik meg ekkora növekedés

Parragh László MKIK-elnök - aki azzal nyitott, hogy "egy olyan prosperitás időszakát éljük, amely keveseknek adatik meg" - vitte véghez az előadássorozat igazi bravúrját: jó negyedórát beszélt végig a "Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája" felirat mellett állva úgy, hogy nem mondott semmit a stratégiáról, csupán az előző kilenc év gazdaságpolitikáját dicsérte, szidte egy kicsit a hitelminősítőket, és annyit állított a jövőről, hogy most már az innováció vezérelte szakasza jön a gazdasági növekedésnek.

Később néhány kihívást felsorolt, amiket már az előtte felszólalók is elmondtak: a cégeknek szükségük van arra, hogy a digitalizációt kihasználják, legyenek bátrabbak az innovációban, kezdjenek valamit a munkaerőhiánnyal, képezzék a dolgozókat, termeljenek többet exportra, legyen nagyobb a pénzügyi tudatosságuk, és legyen egyszerűbb a generációváltás. Azt állította, hogy a vállalatok termelékenysége igazából javul (ellentétben azzal, amit Palkovics mondott), de amikor számoknak kellett volna következniük, csak annyit mondott, hogy néhány éven belül talán ez már a számokon is látszani fog. A rendezvény hangulatát jól összegzi Parragh zárógondolata: magyar kkv-szektor egy átlagos cége nagyjából harmadannyi hozzáadott értéket termel, mint egy nagyvállalat,

és ezen valamilyen módon változtatni kellene.