Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mélyütést kapott a Huawei, és ez nem csak az amerikai piacon érintheti kellemetlenül a világ egyik legnagyobb mobilgyártóját. A cég azt mondja, megvan a B terve, kérdés, hogy ennek megvalósítására mennyit kell várni. És az is, Donald Trump mit remél a Huawei elleni szankcióktól.
Lavinát indított el az a múlt szerdán, az Egyesült Államokat a mobil infrastruktúrán keresztül fenyegető „külső ellenség” miatt bevezetett elnöki rendelet, amely miatt első látásra teljesen lehetetlen helyzetbe került a világ egyik legnagyobb mobilkommunikációs cége, a Huawei, és nem csak Amerikában.
Donald Trump ugyan nem nevezte meg, hogy a kínai mobilcég ellen hozta az intézkedést, a néhány nappal később kiadott miniszteri rendelet azonban már egészen konkrétan megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy termékeiket a kormányzat engedélye nélkül értékesítsék a kínai telekommunikációs cég és 68 leányvállalata számára is (a feketelistán még 44 kínai cég szerepel). Ezt követően döntött több tech cég (a Qualcomm, az Infineon vagy az Intel), hogy nem szállít alapvető alkatrészeket és szoftvereket a Huaweinek.
Az igazi csapás azonban az, hogy kiderült: a rendelet alapján a Google szűkíti a Huawei telefonok Android mobil operációs rendszerhez való hozzáférését. Bár az első hírekből még arra lehetett következtetni, ez szinte a telefonok lekapcsolásával lenne egyenértékű, később tisztázták, hogy a jelenleg forgalomban levő termékeken változatlanul működnek és frissíthetők az olyan alapszolgáltatások, mint a Gmail, a térkép, vagy az alkalmazásbolt, a Play.
Ez mégis mélyütés, hiszen a mobil hálózati eszközöket is gyártó cég bevételének tavaly már csaknem felét, 48 százalékát adták a mobilkészülékek, az Android kihúzása pedig jelentősen ronthatja kilátásait a közeljövőben. És nem is csak az Android hiánya lehet égető: a Huawei laptopjai és tabletje a szintén amerikai Microsoft Windowsát használják, kérdés, a cég mikor jelent be hasonló lépést.
A szankciók fogyasztókra gyakorolt hatásáról készült videónkat itt nézheti meg:
Öt percben elmondjuk, mi történik most a Huawei telefonokkal
Alighanem az év technológiai hírét robbantotta a Reuters vasárnap éjjel: a Google kihúzza a talajt a Huawei lába alól, s ezzel elveszik tőlük az Androidot. Megpróbáltunk válaszokat adni az eddig felmerült kérdésekre, és arra is, mi várható holnap.
A Huawei azt nyilatkozta, alkatrészkészletei három hónapra elegendőek, eddig kellene megoldást találni a helyzetre, amelyet amerikai elemzők már a „technológiai hidegháború” kezdeteként emlegetnek.
Nem Trump kezdte a háborút
A tiltás nem váratlanul jött, és nem is feltétlenül Trump kereskedelmi háborújához köthető. Az Egyesült Államok képviselőháza már 2012-ben közölt egy jelentést, amelyben – csaknem egy évig tartó meghallgatások eredményeként – nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Huaweit és a szintén kínai ZTE-t. A jelentés gerincét olyan belső dokumentumok adták, amelyek alapján bizonyítottnak látták, hogy a kínai hadsereget látta el kiberhadviselési eszközökkel a Huawei. Magukat a berendezéseket nem vizsgálták, a kínai cég emiatt (is) azonnal cáfolta a vádakat.
Annyit mindenesetre elért Washington ezzel, hogy a nagy amerikai mobilszolgáltatók nem kínai cégekre számítottak 5G-hálózatuk kiépítésében, és a kitiltás kérdése is nagyjából nyugvópontra került – egészen Donald Trump hivatalba lépéséig, 2017-ig. Innentől azonban – az amerikai gazdaságot védeni hivatott extravámok kérdésével együtt – a kínai mobilcégekkel szembeni háború is szintet lépett. Az Irán elleni szankciók megsértésére hivatkozva tavaly decemberben Kanadában letartóztatták a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, az alapító lányát, Meng Van-csoút – a probléma itt is az volt, hogy a Huawei berendezéseiben vannak olyan amerikai alkatrészek, amelyek tilalom alá esnek. Emellett az amerikai elnök nyugati szövetségeseit is igyekezett presszionálni, hogy szakítsák meg a kapcsolatot a társasággal.
A magyar szál
Magyarország ebből leginkább Mike Pompeo budapesti látogatásán kapott, amelynek egyik központi kérdésévé vált a Huawei – nem annyira készülékei, mint a hálózati infrastruktúra fejlesztéséhez használt eszközök. Sőt, az amerikai külügyminiszter közép-európai turnéjának egyes hírek szerint épp az volt a célja, hogy a növekvő kínai (és orosz) befolyásra figyelmeztesse az országokat. Orbán Viktor miniszterelnök ezt „zavarkeltésnek” nevezte, ám a Reuters tudósítása szerint végig kellett hallgatnia azt az intelmet Pompeo részéről, hogy
ha a (Huawei) berendezései olyan helyen működnek, ahol fontos amerikai rendszerek is elhelyezkednek, az megnehezíti az együttműködést.
Arról nem tudni, hogy a kérdés felmerült-e a magyar miniszterelnök múlt heti washingtoni tárgyalásán is – és egyelőre hiába várjuk azt, hogy a Külgazdasági és Külügyminiszter ezzel kapcsolatos kérdésünkre választ adjon. Arra sem kaptunk egyelőre választ a tárcától, hogy a magyar kormány változtatna-e a Huaweijel szembeni álláspontján Trump múlt heti kemény fellépése után.
A kormány nincs könnyű helyzetben, hiszen a Huawei az egyik fontos beruházónak számít Magyarországon: a kínai cég 2009 óta üzemelteti itt európai ellátóközpontját, amely ma már több mint 330 embernek ad munkát. Ezzel a társaság a második legnagyobb kínai befektető. Ez is magyarázhatja, hogy a kormány minden létező fórumon a támogatásáról biztosította a céget.
Európa megosztott
És ezzel nem is számít renegátnak Magyarország, hiszen az amerikaihoz hasonló tilalmat eddig mindössze Ausztrália vezetett be, amikor tavaly eltiltotta a Huaweit és a ZTE-t az 5G-mobilhálózat kialakítására indított tendertől. A világ többi részén a cég már 40 kereskedelmi szerződést kötött az 5G-re, többek között az Európai Unióban is, ahol egyáltalán nincs közös álláspont a céget érintően.
Márciusban ugyan az Európai Tanács elfogadott egy állásfoglalást, ebben azonban csak azt vállalták a tagállamok, hogy megvizsgálják a lehetséges kockázatokat, ezeket aztán ősszel jól átbeszélik, és ha kell, további intézkedésekről döntenek, amelyeket megint csak a közösség országai hajthatnak végre.
Vagyis EU-szintű tilalomról nem esett szó, amit persze az is magyaráz, hogy az országok igencsak eltérően viszonyulnak a társasághoz. Lengyelország, ahol kémkedés gyanújával tartóztatták le a cég két helyi alkalmazottját, egy kínai és egy lengyel állampolgárt, közös fellépést várna el uniós és NATO-szinten is. Emmanuel Macron francia államfő azonban arról beszélt Trump rendeletének kihirdetése után, hogy körültekintőnek kell lenni, de nem híve a tiltásnak. Hasonlóan nyilatkozott korábban Angela Merkel német kancellár és Mark Rutte holland miniszterelnök is, Nagy-Britanniában pedig a kormány úgy döntött, részt vehet a cég az 5G-hálózat kialakításában – igaz, miután ez kiszivárgott, Theresa May kormányfő kirúgta a szivárogtatással gyanúsított védelmi minisztert, Gavin Williamsont.
Európa megosztottsága és engedékenysége fontos a kínaiaknak, hiszen a cég elmúlt időszakban tapasztalt növekedésének forrása leginkább az európai és a távol-keleti piac volt. A Huawei alapítója is igyekezett kicsinyíteni a tiltás következményeit: Zsen Cseng-fej szerint a cég növekedését lassíthatja ugyan az amerikai szigor, ám összességében korlátozott hatásuk lesz az intézkedéseknek.
Bár az alapító szerint Trump kereskedelmi politikájának pozitív hatása, hogy felgyorsíthatja a kínai gazdasági reformfolyamatot, ezzel pedig javulhat a két ország közötti viszony is, egyáltalán nem biztos, hogy ebből a Huawei annyira jól jön ki, mint amennyire azt vezetői remélik. Nem lehet kizárni azt, hogy a társaság valamilyen módon részévé válik a Washington és Peking közötti egyezkedésnek, és a teljes tiltás elkerülése érdekében végül például hálózatépítési terveiből lesz kénytelen visszakozni. De bárhogy legyen is, mindenképpen veszíthet: vagy a vonzerejéből veszít azzal, hogy telefonjain nem tudja az Androidot futtatni, vagy profitabilitásából azzal, hogy kiszorul az 5G-tenderekből.
Zsen ennek ellenére világossá tette, hogy nem fog engedni Washingtonnak, ezzel pedig elutasította, hogy arra az útra lépne cége, mint a ZTE. A mobilgyártó ellen tavaly áprilisban vezetett be hasonló tilalmat az amerikai kormányzat, amelyet három hónap után vontak vissza, miután a ZTE fűt-fát megígért, és még Hszi Csi-pint kínai elnök is közben járt az érdekükben. Ennyi idő ugyanis elég volt ahhoz, hogy a korábban prosperáló cég csődközeli helyzetbe kerüljön.
Van élet az Androidon túl?
Bár elemzők kételkednek abban, hogy a Huaweit csődbe vinné a tiltás, nehéz tagadni, hogy a cég nehéz helyzetbe került. A megoldás a saját fejlesztések felgyorsítása, ezzel pedig a külső forrásoktól kevésbé függő alkatrészellátás és elsősorban egy saját operációs rendszer elindítása lehet. Ám kérdés, mennyire gyorsan lesznek képesek életbe léptetni az erről szóló B tervet, amelynek létezését a cég hónapok óta emlegeti. Egy saját operációs rendszer kialakításába már több távol-keleti cégnek beletört a bicskája, az Alibaba és a Samsung próbálkozása is kudarcba fulladt. Ha pedig sikerrel járnak is a fejlesztéssel, azzal jó eséllyel beszorítják magukat a kínai piacra, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy nyugati fogyasztó kínai OS-re vágyna.
Ám nem egyedül a cég kerül kényszerhelyzetbe, hanem ügyfelei is, és ennek már látszanak a jelei: a nagy chipgyártók részvényei a hétfői kereskedésben jelentős esést szenvedtek el Európában és Amerikában egyaránt. A cég tavaly 67 milliárd dollárt fordított alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai cégektől alkatrészeket. A Reuters szerint a szankciókat elrendelő washingtoni kereskedelmi minisztérium máris készül arra, hogy 90 napra felmentéseket adjon a szankciók alól, ám nem a piaci aggályok miatt: ellenkező esetben ugyanis nem lehet javítani a már telepített távközlési berendezéseket.
Bár a Huawei esetében is nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolja Trump az intézkedéseket, a valódi okok között ott lehet a kínai társaság kirobbanó, az amerikai cégeknek is komoly versenyt állító sikere. A sencseni – a kínai hadsereg volt mérnöke által 1987-ben alapított – cég mára a világ szinte valamennyi országában jelen van termékeivel, 2018 óta pedig a Samsung után a második legtöbb mobiltelefont értékesíti, ezzel az Apple-t taszította le a harmadik helyre.
Nem csak az amerikai tech óriást veszélyezteti azonban ezen a piacon, hanem a dél-koreai riválisát is, amelyet már 2020-ra behozhatna – legalábbis eddig erre számíthatott. Eddig mindenesetre elképesztő tempóban menetelt ebbe az irányba: az első negyedévben, miközben a mobiltelefonok piaca összességében 6,6 százalékkal esett vissza éves alapon, a Samsungé 8,1 százalékkal csökkent, az Apple-é pedig 30 százalékkal, a Huawei több mint 50 százalékkal tudta növelni eladásait.
A Huawei-bojkottról szóló további cikkeinket itt érheti el.
