Megfosztotta az állam az egykori MDF-székházat a műemléki védettségtől, és egy megnyert perből is kilépett, így aztán egy semleges cég után NER-közeli ingatlanfejlesztőkhöz került a milliárdokat érő Bem téri ingatlan. Itt azonban nincs vége a történetnek: ezen az üzleten ugyanis Budapest világörökségi besorolása is bukhat.
"Történeti örökségünkre, műemlékeinkre nemcsak épített emlékekként tekintünk, hanem kultúránk komplex továbbörökítőjeként. (...) Nem egyedül turisztikai okokból kell épített környezetünk hagyományörökítő szerepét erősíteni: a jelen lévő, az utókor számára megőrzött műemlékeink a nemzeti önazonosság hordozói is." Hetekkel ezelőtt, a műemlékek világnapján ezzel állt a nyilvánosság elé a Miniszterelnökség, a valóságban azonban a műemlékvédelmi szempontokat sokszor felülírják a gazdaságiak. A következő történet is erre példa.
2018 decemberében írtunk a Bem tér 3. szám alatti volt MDF-székház épületéről, ekkor került le a műemléki védettség a Radetzky-laktanya néven is ismert ingatlanról. A hányatott sorsú épület a 20. század fordulóján lett laktanya. 1956-ban az előtte tartott hatalmas tömegtüntetés a forradalom egyik szimbolikus eseményévé vált, 1989-ben pedig az MDF székháza lett az épület. Később eladta a párt, állapota egyre rosszabb lett, 2008-ban még a lebontása is felvetődött, de ekkor még a műemléki védettség miatt megmenekült. Aztán 2016-ban megvette a HB Reavis ingatlanfejlesztő. 2012 óta él a terv, hogy Bem Palace néven irodaépületet húznak fel, ráépítvén a laktanyára, de ezt a műemléki védettség egészen tavaly decemberig nem engedte.
Esik szét az egész
Elvileg a tulajdonosnak helyre kellett volna állítania az épület eredeti jellegét, ezt a kormányhivatali döntést a HB Reavis többször megtámadta, végül az örökségvédők számára 2018 novemberében jött a hidegzuhany: a perbeli felek közösen kérték az eljárás megszüntetését. Ez az állam részéről furcsa lépés volt, mert eddig minden bíróság és hatóság kimondta, hogy a bontások jogszerűtlenek voltak, és a tulajdonosnak helyre kell állítani az épület eredeti állapotát. A visszalépéssel pedig mintha az állam ezt el akarta volna kerülni. Ne felejtsük el, hogy világörökségi területen álló épületről beszélünk, aminek jelentős megváltoztatása a világörökségi besorolás végét jelentheti - erről is tárgyalt az ENSZ illetékes szervezete, az Icomos, amikor titokban a Miniszterelnökség behívta egyeztetni.
A HB Reavis decemberben azt írta, nem mondhat semmit arról, hogyan haladnak a tárgyalások az állammal. A sok bizonytalanság között egy valami volt biztos: az épület csendben rohadt le. Emiatt a Szövetség a II. kerületért civil szervezet videót forgatott április elején arról, hogy az elhagyatott épület milyen rossz állapotban van, vakolatdarabok hullanak, ablakokat csapkod a szél, a tulajdonos pedig akkor annyit tett: kiragasztott pár papírt, hogy balesetveszélyes a terület. Ettől azonban még akármikor ráeshetett volna egy több kilós vakolat a járdán sétálókra, mert a kifeszített elkerítő szalagot letépték (a Szövetség helyi frakcióvezetője az az Őrsi Gergely, aki az MSZP II. kerületi szervezetének elnöke, MSZP-DK listán jutott be az önkormányzatba és ügyvezető alelnöke az MSZP Budapesti Területi Szövetségének, a szerk.). A civil szervezet akkor kezdte el követelni a tulajdonostól, hogy rendezze a helyzetet (avagy a kerület tegye ezt, majd számlázza ki a tulajdonosnak), és a hvg.hu-nak küldött fényképek tanúsága szerint így nézett ki akkor az épület környéke:
Szép csendben továbbpasszolták a NER-közelieknek
Írtunk hát egy levelet a HB Reavisnak azt tudakolva, miért nem rendezik a balesetveszélyes helyzetet, mire meglepetésre azt a választ kaptuk, hogy már nem a cégé az ingatlan. A 2019 februárjában lezárult adásvétel után az új tulajdonos a WS Buda Project Kft. lett.
A WS Buda Project Kft., ahogy a cégnév első két betűje is utal rá, Waberer György és Scheer Sándor közös projektcége, febuár 22-től ők ketten állnak a társaság élén. A cégben a többségi tulajdonos a High Yield Vagyonkezelő Zrt., Waberer György vállalata, a másik pedig Scheer cége. A WS Buda Project elérhetősége pedig egy High Yield-es email cím.
Scheer Sándor korábban a Fidesz-éra alatt sok-sok milliárdos állami projekteket (Groupama Aréna, Duna Aréna és egyebek) elnyerő Market Zrt. tulajdonosa volt, amelynek a cég weboldala szerint máig vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Az LMCS nevű vagyonkezelője által azonban Scheer most is Market-tulajdonos. Nemrég pedig átvette a McDonald's éttermek magyarországi láncolatát.
Waberer György a Waberer's szállítmányozó cég tulajdonosa volt, majd miután eladta, ingatlanbefektetésekbe kezdett. Ő épít luxuslakóparkot az egykori SZOT-üdülő évtizedekig torzóban maradt rózsadombi épületéből, amelynél a kivitelező nem más, mint a Market Zrt. Az épület korábban nagyon zavarta a városvédőket, mert belerondított a látképbe, és nem nyugtatta meg őket, hogy az új ingatlan nagyobb lesz, mint régi. De az Alkotás úton felépült Hill Side Irodaház is már Waberer és a Market közös üzlete volt, a fejlesztő neve Green Urban Elegant Kft., és ügyvezetője az a Czakó Géza, aki a High Yield Zrt. vezérigazgatója.
A Market és Waberer ezen együttműködése tehát újabb ingatlanfejlesztésre terjedt ki. Írtunk a WS Buda Projectnek, megkérdeztük, hogy mik a céljaik az épülettel, de hetek óta nem árulják el.
Kinek játszik az állam?
Az viszont vitathatatlanul érdekes, hogy az állam szavakban többször kiáll (itt épp a néhai Magyar Idők hasábjain) az ikonikus, védett épület mellett, majd stikában leszedi róla a műemléki védettséget, és gyorsan kihátrál egy több szinten megnyert perből. Az is furcsa, hogy a HB Reavis, amely többször megtámadja a bíróságon az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatokat, végül megegyezik az állammal, és mégsem épít semmit, hanem rögtön eladja az épületet egy NER-közeli cégnek.
A képet tovább árnyalja, hogy egy hete megírtuk: sokkolta az UNESCO világörökség központjának vezetőit a magyar kormány eljárása, amellyel megpróbálta megakadályozni, hogy a szervezet Budapestre érkező ellenőrei a világörökségi helyszíneken zajló építkezések miatt aggódó civilekkel is beszélhessenek.