Május 25-e óta egységes EU-s rendelet szabályozza az uniós tagországok cégeinek adatkezelési szokásait, amelynek lényege, hogy a személyes adat védendő érték, a törvény betartását pedig még a legkisebb cégeknek is igazolniuk kell, hogy megfelelően kezelik, tárolják és semmisítik meg a náluk lévő adatokat. Egy friss kutatásból azonban kiderült, hogy

a kkv-k közel harmada vagy nem hallott a GDPR-ról, vagy nem tudja, hogy az rá is vonatkozik.

Az adatvédelemmel foglalkozó Fellowes nevű cég által megrendelt kutatás azt térképezte fel, hogy a GDPR mennyire változtatta meg a kkv szektor adatvédelemhez kapcsolódó attitűdjét. A telefonos felmérést a Szinapszis Piackutató Intézet 200 fős mintán végezte el a 10-249 főt foglalkoztató hazai kis- és középvállalatok tulajdonosai vagy felső vezetői körében, és az derült ki belőle, hogy a vállalatok 70 százaléka a saját elmondása szerint tudja, hogy miként érinti cégét az új adatvédelmi rendelet.

A kkv-k 24 százaléka viszont  ugyan hallott a rá is vonatkozó EU-s rendeletről, de nem foglalkozik vele, vagy azért, mert nem biztosak benne, hogyan hat ki rájuk, vagy azért, mert úgy gondolják, nem is érinti őket.

A megkérdezettek 6 százaléka viszont még csak nem is találkozott a GDPR fogalmával.

Egy korábbi, 2013-as kutatás arra jutott, hogy a kkv-k 27 százalékánál semmiféle iratkezelési szabályzat nem volt, öt év alatt pedig szinte semmi nem változott, a kkv-k közel egyharmadánál az adatvédelem továbbra is fehér folt, és ezen a GDPR hatályba kerülése sem változtatott.

Arra a kérdésre, hogy kezelnek-e céges szempontból kényes vagy személyes jellegű adatokat, csak a megkérdezettek 72 százaléka válaszolt igennel, ez alapján pedig úgy tűnik, hogy a cégeknek közel harmada nincs tisztában azzal, hogy a GDPR mit ír elő védendő adatnak, hiszen az a cég, aki egy alkalmazottat foglalkoztat, vagy egy ügyfele, egy vásárlója is van, már biztosan kezel személyes jellegű információt. Az a cég, aki pedig egy megrendelőt vagy egy számlát kibocsát, biztosan rendelkezik céges szempontból védendő adattal.

2013-hoz képest pozitív változás, hogy 31 százalékról 51 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik teljesen biztosak abban, hogy a hulladékba nem kerül ki tőlük bizalmas adat, de minden tizedik kkv a saját elmondása szerint is potenciális veszélyben van, ugyanis egyáltalán nem biztosak abban, hogy mi kerül ki tőlük megsemmisítés nélkül a kukába.