A francia vadvédelmi állami szervezet most közzétett hivatalos becslése szerint kb. 430 egyed él vadon az országban. Ez a becslés nagyjából egyezik a kormánytól független szervezetek kalkulációjával. Az utóbbi években kb. 20 százalékos volt a farkasok szaporodási rátája. Közben nőtt a ragadozók által a nyájak ellen végrehajtott támadások száma is. 2000-ben 1400, 2004-ben 3000, 2016-ban 10 ezer, 2017-ben 12 ezer juhot, kecskét ejtettek el a farkasok. Ez így soknak tűnik, de vannak más szempontok is.

 A farkasokat a természetes növényzet védelme miatt telepítették vissza Franciaországba, nem kis részben az amerikai tapasztalatok alapján. Az Újvilágban is kiirtották a farkasokat a huszadik század elejére, viszont a túlszaporodott növényevők sivataggá tették a korábban zöld vidékeket. A farkasok visszatelepítése hozta a megoldást Amerikában, és ennek a jelei látszanak Európa erdeiben is. A természetvédők szerint minimum ötszáz farkas esetén lehet reménykedni a faj hosszútávú franciaországi fennmaradásában.

Persze az állattenyésztő lobbi nagyon erős. Szerintük már most is legalább 500 farkas él szabadon Franciaországban és pusztítja a nyájakat. Az állam jelenleg évente csak 40 farkas kilövésére ad engedélyt. De kártérítést fizet a farkasok által megölt juhok után. Persze csak akkor, ha a tenyésztő védi a nyájat, például nagy kutyákkal vagy kerítéssel. Az állam a védelmi költségek 80 százalékát is fedezi. A tenyésztők persze még ezzel is elégedetlenek, ők kiirtanák az összes farkast. Miközben a bizniszük milliárdos: a francia juhállomány a legóvatosabb becslések szerint is 7,2 milliós, és ez a világ egyik legjobb áron eladható húsa.

Ráadásul a mostani jelentésből kiderült, hogy a milliárdos hasznot kaszáló ágazat tavaly még 22 millió eurós kártérítést is kapott a francia államtól. Szóval az egész farkashisztéria vélhetően csak arra jó, hogy az üzletág hasznát még tovább tudja növelni a vadállatokkal szembeni félelem alapján.