A startupok és az őket finanszírozó befektetők világa bár rendkívüli növekedésnek indult az elmúlt években Magyarországon, nemzetközi viszonylatban szabad szemmel még alig látható. Sok országban az innováció egyik meghatározó motorját jelentő ökoszisztéma itthon még alig mérhető arányban járul hozzá az alapvetően néhány nemzetközi cégcsoport által mozgatott hazai GDP alakulásához. Pedig a gazdaság ugyanezen szegmense például az Egyesült Államokban a GDP több mint 20 százalékát állítja elő – olvasható Oszkó LinkedInen közzétett írásában, amely eredetileg a budapesti VC Summit októberi előadáshoz készült, de végül a rendezvény közönsége nem hallgathatta meg.

Oszkó szerint a hazai kockázati tőkebefektetői szektort és a startup ökoszisztémát - ahogy lényegében az egész hazai gazdaságot - döntő részben uniós források finanszírozzák. Az elkövetkező néhány évben pedig ki fog derülni, hogy az aktuális támogatási és befektetési programokra utólag egy értelmetlen és eredménytelen pénzszórásként emlékezünk majd, vagy képesek lesznek valós evolúciós ugráshoz segíteni a területet.

Ez a világ csak akkor képes fejlődni és akár a hazai gazdaság vezérlő dinamikáját biztosítani, ha a hullámokban érkező uniós támogatásokat felhasználva, egy önfenntartásra, saját jogon és saját erőből is működő önálló piaccá válik. A felhasznált támogatások pedig nem porladnak szét és tűnnek el haveri zsebekben, és finanszíroznak a médiában sikeresnek bemutatott, de valós teljesítményt felmutatni képtelen cégeket.

Miközben a startup szektor az utóbbi években hirtelen virágzásnak indult és sok tekintetben egy civilizációs értelemben meglehetősen haladó, teljesítmény alapú társadalmi közeget hozott létre, a befektetői iparág egyelőre nem mutat önálló életképességet. Az uniós források befektetési időszakának lejártával az azt kezelő szereplők lényegében egyik napról a másikra tűntek el a piacról.

Az előző uniós költségvetési időszak JEREMIE programja e tekintetben egész biztos, hogy nem volt sikeres, mert nem tudott olyan befektetői iparágat megteremteni, amely uniós források hiányában is képes lett volna folytatni tevékenységét. A JEREMIE forrásokra olyan befektetői infrastruktúra épült rá, amely a források kifutásával még csak meg sem próbált új befektetői kört találni és építeni, és piaci alapon folytatni tevékenységét - írja a kockázati befektető.

Nem sikerült elsajátítaniuk a rendszer logikáját

Miközben az alapkezelők nagy része minimum elvárásként fogalmazza meg saját portfólió cégeivel szemben, hogy befektetésük felhasználása során minél gyorsabban álljanak saját lábra, addig ők maguk ugyanezt a logikát még nem sajátították el.

Megjelentek klasszikus értelemben vett üzleti angyalok is a piacon, akik jelenléte legalább bizonyos mértékben érvényesülni engedte a piaci logikájú befektetéseket. Ugyanakkor a hazai befektetői formációk szinte kivétel nélkül alkalmatlanok arra, hogy külső, akár intézményi, akár magánbefektetői forrásból, de ne uniós vagy állami szereplőktől vonjanak be kihelyezhető tőkét és győzzenek meg szereplőket arról, hogy a hazai startup ökoszisztémába érdemes befektetni - írja az egykori pénzügyminiszter.

Ezért a hazai startup ökoszisztéma robbanásszerű fejlődése nem éri el a nemzetközi piacok és piaci befektetők ingerküszöbét. Ehelyett a hazai befektető szakma egyéb ötlet híján türelmetlenül várja az újabb uniós források elérhetővé tételét és JEREMIE pályázatok kiírását, illetve addig is intenzív kapcsolatokat épít azon állami szereplőkkel, akiktől költségvetési források elérését reméli.

A hazai startup világ egyelőre inkább csak itthonról tűnik különlegesnek, a nemzetközi piacokról még legfeljebb a nyolcvanas évek Szilícium völgyének emlékeit idézheti. Ma befektetői forrásokat erre a piacra az ország, a hazai induló vállalkozások vonzerejével még nem lehet csábítani, azzal intézményi tőke érdeklődését nem lehet felkelteni. Nem lehet tehát megspórolni azt a feladatot, ami egy piaci alapon működő befektetői csapatnak egyébként is dolga: bizonyítani kell tudni a piaci intézményi és magántőkének a szakmai alkalmasságot és rátermettséget, a képességet a jó befektetésekre.

Oszkó: ajzószerekkel tartják életben a tőkepiacot

Oszkó Péter szerint a Jeremie-pénzekre épített kockázati alapkezelők piaca nem életképes, 2016-ban az uniós források elapadásával átrendeződés várható a piacon.

Ma ez még csak néhány megtörtént és vonzó hozamú exit formájában lehetséges, a piaci evolúció következő lépése olyan tőkealapok vagy befektetési struktúrák működtetése, melynek befektetői hozamai önmagában versenyképesek bármely nemzetközi piaci szereplőjével. A nemzetközi tőkét ugyanis érthetően a tényleges hozamok érdeklik, és kevéssé lelkesednek önmagában az ökoszisztéma belterjes, magának szervezett versenyei és díjkiosztói, önajnározó média-megjelenései és saját gyártású sikersztorijai iránt.

Ha a hazai piac majd tényleges piaci növekedésben és hozamokban is versenyképes eredményeket tud felmutatni, akkor majd nem kell többé újabb uniós források megpályázhatóságáért és elnyeréséért fohászkodni. Piaci alapú működést kizárólag olyan befektetési portfóliók kialakításával és folyamatos fenntartásával lehet biztosítani, melyek hozamai versenyre tudnak kelni a nemzetközi piacokon elérhető hozamokkal és ezáltal teszik vonzóvá a hazai startup ökoszisztémát.

A hazai startup és befektetői szektor legizgalmasabb kérdése, hogy az uniós és állami források mellett mennyi olyan magán- és intézményi forrás vonható be és csábítható a hazai piacra, amely kiköveteli magának a tiszta játékszabályokat, a haveri kapitalizmus rutinjainak háttérbe szorítását és a mondvacsinált sikerek helyett a valós teljesítményt.

A cikk teljes terjedelmében a LinkedInen elérhető.