Nem a vádiratban szereplő ügyletek, hanem a 2008-as válságot követő kormányzati politika tett be a szegedi építőipari cégnek, legalábbis ezt hangoztatta a szerdai bírósági tárgyaláson a csődbűntettel gyanúsított egyik vállalkozó. A három vádlott ártatlannak vallotta magát, védőik az ügyészségi vád törvényességét is kétségbe vonták, az ügyész azonban fenntartotta a vádpontokat.
Az M43-as autópályát építő vállalkozók 2010-ben akár a sztráda alapjához feltöltött homokot is készek voltak elhordani, ha nem fizetik ki számukra a fővállalkozók járandóságukat. A beruházó konzorcium egyik tagja, a Szeviép több száz millió forinttal tartozott az építkezésre szerződött alvállalkozóknak.
2010 áprilisában a Szeviép fizetésképtelen lett, júniusban csődöt jelentettek, majd miután a csődegyezség nem vezetett eredményre, augusztusban megindult a cég felszámolása. Ezzel párhuzamosan több feljelentést is tettek az érintetteket képviselő ügyvédek, majd Szabó Bálint is, aki a Likvidkontroll Kft.,mint követeléskezelő cég ügyvezetőjeként került kapcsolatba az üggyel 2012-ben. Végül tavaly májusban emelt vádat az ügyészség, majd októberben különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett miatt indult per a Szegedi Járásbíróságon.
Az ügyészség szerint a cég gazdasági mutatói 2008 óta folyamatosan romlottak, a jelentős vagyonvesztés pedig azért következett be, mert a vádlottak, akik az igazgatóság tagjai voltak, rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket részben vagy egészében a társaság tulajdonában levő cégeknek, magánszemélyeknek és sportszervezeteknek. A tárgyalás októberben kezdődött, ekkor az ügyész ismertette a vádat, a szerdai tárgyaláson az elsőrendű vádlott nem tett vallomást, de a másod- és harmadrendű vádlottak elmondták saját álláspontjukat.
A vallomást tevő másod és harmadrendű vádlottak ártatlanságukat hangsúlyozták. A másodrendű vádlott: P. László a pénzügyi döntések előtti kockázatelemzésekre hívta fel a figyelmet, a harmadrendű vádlott, B. Sándor pedig arra emlékeztetett, hogy az ágazatban jelentős szerepet betöltő cégük 2008-ban a válság ellenére is jó kondíciókkal bírt, mivel számos megrendelésük volt, így például az M43-as autópálya beruházást kivitelező konzorcium tagjai is voltak.
B. Sándor szerint a "kormányfőváltás" után az új miniszterelnök (Bajnai Gordon - a szerk.) államadósságot csökkentő programja miatt került nehéz helyzetbe a Szeviép, mivel számukra a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nem utalta el az elvégzett munka ellenértékét, így a Szeviép sem tudta kifizetni az alvállalkozókat.
A harmadrendű vádlott szerint ennek az volt az oka, hogy a központi költségvetésben a többmilliárd forintos összeg az adósságot növelő oldalon jelentkezett volna, elodázva a kifizetést lehetett csökkenteni az adósság állományt. B. Sándor szerint szintén politikai döntés miatt érte kár a céget a romániai beruházásaiknál, mivel Traian Basescu idején az Euróapi Unió függesztette fel a romániai kifizetéseket, így a megrendelő önkormányzatok egyik napról a másikra nem fizettek a cégnek, tehát a harmadrendű vádlott szerint a cég fizetésképtelenségét nem a vádban szereplő kölcsönök idézték elő, hanem más politikai döntések miatt érte kár a Szeviépet.
A Szeviép egykori alvállalkozóit képviselő Szabó Bálint többször tartott sajtótájékoztatót az ügyben, azt hangoztatta, hogy a vádpontokban szereplő kölcsönök részben a szocialista párt kasszájába csurogtak. Többször kiemelte a Biztonsági Üzem Kft-nek adott kölcsönt, amelynek ügyvezetője Ujhelyi István, jelenleg európai parlamenti képviselő egykori sofőrje volt.
A mostani tárgyaláson a vádlottak elmondták, hogy a kft. az M43-as sztráda beruházásánál végzett munkát haszonjárművekkel, a kölcsönt munkával egyenlítette ki. Hogy pontosan miért kölcsön formájában utalt a Szeviép a Biztonsági Üzem Kft. és más cégek, magánszemélyek számlájára pénzt, azt a harmadrendű vádlott, az ügyésznő többszöri kérdésére válaszolva pénzügytechnikai indokokkal magyarázta.
Mindhárom vádlott ügyvédje jelezte, hogy a vád szerintük törvényességi aggályokat vet fel, mivel a fizetésképtelenség időpontjaként 2010. április 18-át jelölte meg, mert ekkor érkezett egy fizetési meghagyás egy gazdasági társaság részéről, de a számla kiegyenlítése júliusban megtörtént, ezért szerintük nem helytálló a fizetésképtelenség időpontjának megjelölése. Az ügyész szerint viszont a csődeljárás a számla kiegyenlítése előtt indult, így továbbra is fenntartja a vádpontokat. A tárgyalás áprilisban folytatódik.