Vállalkozás hvg.hu 2015. április. 29. 15:19

Így verik kenterbe az észtek Európát

Milliárdos startupok, elismert designcégek, sikeres inkubátorok – a Budapestinél is kisebb lakosságú Észtország mintaszerű kreatívipari ökosztisztémát épített az elmúlt 10 évben.

Észtországot európai csodagyerekként emlegetik az Egyesült Államok innovatív vállalkozásait tömörítő San Franciscóban, hiszen olyan cégek indultak innen, mint a Skype vagy a nemrég 1 milliárd dollárra értékelt Transferwise, ráadásul a tallinniak a designcégek terén is igen erősek. A londoni divathét International Fashion Showcase kiállításán hagyományosan az észt stand az egyik legjobb, lassan már a szervezőknek is kínos, hogy évről évre nekik ítélik az első díjat – írja az SZTA blogján megjelent élménybeszámolójában Ács Zoltán, a Design Terminál NKK inkubációs programjának vezetője.

Észtország kicsi, a belső piac marginális, így egyértelműen a már születésükkor a globális piacokat megcélzó cégeknek van csak esélyük nagyra nőni. Ezek az úgynevezett "born global" cégek legtöbbször technológiai és kreatívipari vállalkozások, az állam pedig csak ezek támogatásával érhet el jelentős gazdasági növekedést.

A kényszerből erényt kovácsolni csakis tudatos ökoszisztéma-fejlesztéssel lehet, ezért a design mellett az észt általános iskolákban programozást is tanítanak, csaknem 5 millió euróból megalapították az Észt Designközpontot, 2006-ban pedig a Tallinn Inkubaator-t. Ez utóbbi intézmény designcégek inkubációjával foglalkozik, és mintaként szolgált a budapesti Design Terminál inkubációs programjának kialakításakor is.

A tudatos építkezést követően a robbanást az online telefonálást lehetővé tevő Skype sikere hozta meg, amelyet 2011-ben 8,5 milliárd dollárért vásárolt meg a Microsoft. A Skype sikere sok folyamatot felgyorsított: lett az országnak pár tucat dollármilliomosa, akik saját vállalkozásukból gazdagodtak meg. Ez az új gazdasági elit magával hozott egy addig ismeretlen színvonalú befektetői kultúrát és hozzákapcsolta Tallinnt a világ legfontosabb technológiai és kreatív központjaihoz.

Kristo Käärmann, a devizaátutalást olcsóbbá tevő Transferwise egyik alapítója például sokat segített a Kriss Soonik nevű észt fehérneműmárkának, amelynek termékei már egy tucatnyi országban kínálja, de inspirálóan hat a Tallinn Inkubaator kezdő designvállalkozásai számára a szomszéd épületben több mint 200 dolgozójával dübörgő milliárdos startup. A The Economist gyűjtése szerint a Pozsony méretű városban ma a legmagasabb az egy főre jutó startupok száma a világon, a kormány pedig bevezette az e-közigazgatást, amivel gyakorlatilag búcsút intettek a papír alapú ügyintézésnek, tavaly év végén pedig lerombolták a pénzügyi szolgáltatások digitális határait, gyakorlatilag bárki nyithat bankszámlát az országban, aki internettel rendelkezik.

Persze itt sem minden fenékig tejfel - mint jellemzően a posztszocialista országokban - a befektetők és a cégalapítók itt is a munkaerő - a nyugat-európaihoz képest - gyenge marketing és a sales tudására panaszkodnak. A Tallinn Inkubaator csapata pedig meglepődve hallotta, hogy Magyarországon már számos divatcégbe fektetett kockázati tőkealap – ez náluk még csak cél, a helyi intézményi befektetők félnek még a divatcégektől, így amelyik észt cég sikeres lesz, az legtöbbször a külföldi tőkének köszönhető.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!

hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.