Vállalkozás hvg.hu 2015. március. 23. 12:18

Kikerült a vasárnapi boltzáras jelentés

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadta azt a 2011-es kutatási jelentést, amely szerint a megkérdezettek többsége ellenzi a vasárnapi boltbezárást. Az adatokból az is kiderül, hogy a vasárnap többnyire a család megy bevásárolni, a hitéleti tevékenységet pedig elenyésző mértékben zavarja a nyitva tartás. Az elemzés alapján az sem tűnik megalapozott állításnak, hogy az emberek színházba mennek vagy kirándulnak majd plázázás helyett, 80 százalékuk otthon tölti a hétvégét, attól függetlenül, hogy nyitva vanna-e a boltok vasárnap, vagy sem.

A lakosság többsége, 54 százaléka ellenzi a vasárnapi zárva tartást, ennek egyik oka az lehet, hogy nem szeretnék, ha direkt hatalmi eszközökkel befolyásolnák a szokásaikat – áll abban a kutatási jelentésben, amelyet most hozott nyilvánosságra az NGM.

A jelentés szerint országos átlagban a nagybevásárlások 18,5 százaléka esik vasárnapra, és ha ez megszűnik, akkor a fogyasztókat át kell terelni péntekre és szombatra. A társadalmi hatásokat ez a tanulmány nem mérte, de dugók, vásárlói tömegek, családi feszültségek és például környezetszennyezés következményeit vetíti előre.

Fazekas István

A tudatosan vasárnapra tervezett vásárlást csak a válaszadók 37,8 százalékánál lehetett azonosítani, a spontán vasárnapi vásárlók aránya pedig 26 százalék volt.

A vasárnapi vásárlások többsége, 69 százaléka a multinacionális cégeknél zajlik. Az eredmények nagyrészt a tartós fogyasztási cikkek kipróbálása és vásárlása miatt alakultak ki, a kipróbálás fontossága azonban viszonylag alacsony. A két legfiatalabb korosztály, a 18-29 és a 30-44 évesek szeretik az üzleteket felkeresni a fogyasztási cikkek kipróbálása miatt, míg a 63 évnél idősebbek a munkanapokat preferálják.

A megkérdezetteknek csak közel 60 százaléka válaszolta azt, hogy vasárnap helyett máskor is meg tudná oldani a vásárlást. A hét utolsó napján történő bevásárlást a megkérdezettek 75 százaléka nem köti össze más szórakozással.

A vasárnapi bevásárlás sokaknál családi eseménynek számít, hiszen a megkérdezettek 31 százaléka mondta, hogy férj és feleség, illetve 38 százalék azt, hogy a teljes család együtt megy a boltba. A válaszadók többsége (55 százalék) jellemzően 11-30 ezer forint között költ egy vasárnapi bevásárlás során. A felmérésből az is kiderült, hogy a vasárnapi bevásárláskor az emberek döntő többsége a hétköznapi megélhetéshez szükséges termékeket vásárolja, ebben az összevetésben az élelmiszer vezet (84,8 százalék), megelőzve  a tisztálkodási és mosószereket. Jellemző még a ruházati cikkek vásárlása, a válaszadók 53,3 százaléka ezért megy a boltba.

A hitéleti tevékenységet a vásárlóknak csak 20 százalékánál zavarja a vasárnapi nyitva tartás, de a megkérdezettek mindössze 3,2 százaléka mondta azt, hogy nagyon zavaró. A felmérés arra a kérdésre is választ ad, hogy befolyásolja-e a hitéletet a vasárnap is nyitva tartó boltok és plázák; a megkérdezettek jelentős többsége -  egészen pontosan 80 százalékuk - úgy nyilatkozott, a nyitva tartás nincs hatással hitéletükre.

A kutatás tanulsága szerint az emberek 86 százaléka otthon tölti a hétvégét, 40 százalékuk megy kirándulni és 31 százalékuk vesz igénybe kulturális szolgáltatást. A sor végén a sportolás és a sportesemények látogatása áll; 24 illetve 14 százalékkal. Azt is megállapítják, hogy ez a sorrend akkor sem változna, ha zárva lennének a boltok vasárnap.

Bár a válaszadók erősen megosztottak a kérdésben, de az ellenzők határozott többségeben vannak a támogatókkal szemben, egészen pontosan 4,35-ször annyian vannak. Főleg az ország legfejlettebb régióiban utasítják el a vasárnapi nyitva tartás korlátozását, életkort tekintve pedig azt a 30-44 évesek ellenzik leginkább.

A gyermektelen háztartásoknál vagy nagycsaládosoknál mutatkozik a legnagyobb mértékű elfogadás a vasárnapi boltzárat tekintve. A 45-62 évesek és a 63 évnél idősebbek körében mondanának legtöbben igent a zárva tartásra.

hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?