2013. március. 26. 06:11 MTI Utolsó frissítés: 2013. március. 26. 09:47 Vállalkozás

Kapni fognak a lakáslízingen a külföldön dolgozó magyarok?

Egy lakáslízinggel foglalkozó cég szerint a lakáslízing-piac a közeljövőben megélénkül, ami részben az áfa-szabályoknak köszönhető.

Élénkülést hozhatnak az idén a lakáslízing piacán az új lakást vásárlók, az euróban jövedelemmel rendelkezők, valamint a mikro- és kisvállalatok, így tavasztól fenntartható növekedési pályára állhat a piac – közölte az OTP Lakáslízing Zrt.

A közlemény szerint a lakáslízing-konstrukció legfőképp új lakás vásárlása esetén számít kedvezőnek. Az induló törlesztőrészlet hasonlóan alacsony lehet a támogatott forinthiteléhez, de ez az előny öt év után sem szűnik meg.

A lakáslízingnél mindez az áfaszabályoknak köszönhető: aki új lakást vásárol, annak a 27 százalékos forgalmi adó nem kerül be egy összegben a vételárba, hanem a futamidő alatt "csepegtetve" kell megfizetni, kamatmentesen. Így a normál hitelekhez képest az is körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb kezdeti törlesztőrészletet érhet el a lakáslízinggel, aki egyébként nem jogosult állami támogatású hitelre. 

A lakáshitellel ellentétben a lakáslízing elérhető euróban is. Ez azoknak kedvezhet, akik euróban kapják a fizetésüket. Miután több százezren dolgoznak ma már az ország határain kívül, nekik most – amikor alacsonyak a lakásárak – használt és új lakás esetén egyaránt érdemes megfontolniuk az eurós lízingfinanszírozású lakásvásárlást. A cég várakozásai szerint a közeljövőben nagy számban nyithatnak a lakáslízing irányába a külföldön dolgozó magyarok.

A magyar mikro- és kisvállalkozásoknál az hozhat bővülést, hogy sok kis cég számára a lízingalapú finanszírozás lehet az egyik reális mód a forrásbevonásra, ebben a formában kedvezőbb feltételekkel juthatnak pénzhez.

A lakáslízing 2005 óta létezik Magyarországon, a jelenlegi állomány 50 milliárd forintot tesz ki.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.