Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Az LMP-nek nem tetszik a mecseki uránbánya újranyitása
Tiltakozik az LMP az ellen, hogy uránbányát nyissanak a Mecsekben.
Az ellenzéki párt csütörtöki - mások mellett Jávor Benedek parlamenti frakcióvezető aláírásával - közleményében leszögezi: Pécs és Magyarország érdekeit "nem az emberi egészséget és természetet súlyosan károsító újabb uránbánya, hanem a megújuló energia és az energiahatékonyság szolgálja". Emlékeztetnek: zöld civil szervezetek nyomására június elején hozták nyilvánosságra az ausztrál WildHorse és két magyar állami tulajdonú cég 2012 februárjában aláírt, "jelentős elkötelezettséget előrevetítő" együttműködési megállapodását. Ebből látható, hogy a cél az uránbánya újraindítása - írják.
Az LMP szerint a baranyai megyeszékhely és térsége munkaerő-piaci krízisét az uránbányászat újraindítása nem fogja megoldani; az új bánya megnyitása évi pár százmillió forint többlet adóbevételt ígér, ám egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ez mely településekhez folyna be.
A párt megjegyzi, hogy a korábbi uránbányászati tevékenység következtében a felszín alatti vizek elszennyeződése miatti kármentesítésére eddig 3,5 milliárd forint közpénzt költöttünk - hívja fel a figyelmet az LMP, amely szerint megengedhetetlen, hogy a kormány "egy ilyen irracionális és káros projekttel kockáztassa a helyben élők egészségét, a természet épségét és Pécs kulturális, turisztikai vonzerejét".
Pont tíz évvel a bányák bezárása után jelent meg a térségben az ausztrál WildHorse Energy Ltd. nevű cég, amely bejelentette, mivel kifizetődőnek tartja, újra akarja indítani az urán kitermelését. Több próbafúrás és több mint egymilliárd forintba kerülő kutatás után idén februárban a társaság megállapodást kötött az állami tulajdonban lévő Mecsek-Öko és a Mecsekérc Zrt.-vel, az egykori szocialista bányavállalat jogutódjaival a kutatások folytatásáról. A tervek szerint a jövőben közös céget hoznak majd létre, amely több tízmillió tonna urán felhozatalára szerezhet jogosultságot.
A magyar állam ma is évente több százmilliót költ az 1997-ben megszűnt kitermelés okozta természeti károk enyhítésére. A romok eltakarítása, az úgynevezett rekultiváció hivatalosan már négy évvel ezelőtt befejeződött, a feladatot végző Mecsek-Öko ügyvezető igazgatója, Berta Zsolt a hvg.hu-nak márciusban azt mondta, 1998 és 2008 a központi költségvetés 20,7 milliárdot költött erre a célra. Az 1957 és 1997 közötti uránbányászat utóhatásait az igazgató szerint még legalább 30 éven keresztül kezelni kell, ami további 13 milliárdba kerül majd.
A régi, zömében nyugdíjazott vagy leszázalékolt uránbányászok közül nagyon sokan haltak meg rákban, de még most is nagy a nosztalgia a bányászat hőskora iránt. Erről szóló riportunkat itt olvashatja.
