„Amennyiben nem tartjuk kielégítőnek a magyar kormány magyarázatát a távközlési különadóról, az Európai Bíróságához fordulunk” - tájékoztatta a Gazdaság.hu üzleti hírügynökséget Neelie Kroes, távközlési ügyekben illetékes EU-biztos szóvivője. Ez a hírügynökség szerint gyakorlatilag biztosra vehető, hiszen a végéhez közeledő eljárás során egyáltalán nem változott a két fél véleménye. A magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy a különadó nem tartozik az engedélyezési irányelv hatálya alá (amely szerint az adó igazgatási díjnak számítana), és nem ellentétes az uniós joggal. A bizottság szerint viszont a tavaly októberben bevezetett különadó nem egyeztethető össze az uniós távközlési jogszabályokkal, mivel az adóból származó bevétel a központi költségvetést gyarapítja, nem pedig a távközlési ágazat specifikus szabályozási költségeinek ellentételezésére szolgál, ahogy azt a hivatkozásul szolgáló engedélyezési irányelv előírja. Akkor fogadnák el válságadóként a terhet, ha azt minden gazdasági szereplőnek egyidejűleg fizetnie kellene.

Ha a bíróság elé kerül az ügy, akkor legkorábban másfél-két éven belül zárulhat le a per az Európai Bíróság tájékoztatása szerint. Elmarasztaló ítélet esetén azonnal orvosolni kell a jogsértést, meg kell változtatni az uniós jogba ütköző szabályozást, ellenkező esetben a bizottság újabb, immáron bírságolási eljárást indíthat. A kártérítést illetően nincs határidő, a jogtalanul kivetett adót befizető cégek a magyar bíróságokhoz fordulhatnak az adó és az esedékes kamatoknak megfelelő összegért. A kamat nagyságára ilyen perekben az eljáró magyar bíróságok ítélkezési gyakorlata irányadó, és a hatályos szabályok szerint a jegybanki alapkamat alapján állapítják meg.

A legnagyobb befizető, a Magyar Telekom Csoport 2010-ben 27,7 milliárd forint különadót fizetett. Az éves nettó árbevételre kivetett adó tavalyi és idei évre várható összegéről a cég nem kívánt becslést adni. A Telenor tavaly leadott beszámolója szerint 9,88 milliárd forint távközlési különadót fizetett, a 2011-es és a 2012-es tervszámok nem publikusak, a Vodafone pedig nem válaszolt a Gazdaság.hu kérdéseire.

A szektor kétségkívül elégedetlen, de nincs olyan információ, amely szerint valamelyik szolgáltató külföldre, adóparadicsomba, vagy csak egyszerűen kedvezőbb adózási feltételeket kínáló, jelesül különadó mentes országba irányítaná bevételeit. Ilyenre pedig volt már példa az ágazatban még a plusz teher bevezetése előtt, hiszen a UPC Direct 2010 óta Luxemburgból szolgáltat a műholdas vevővel fölszerelt magyar háztartásoknak. A társaság számára - a kábeles hazai működését illetően - így is évi 3,2-3,3 milliárd forint plusz terhet jelent a különadó, mivel nagyságrendi változásra nem számítanak a tavalyi 56 milliárd forintos árbevételhez képest.

A Gazdaság.hu által megkérdezett telekom cégek még nem halasztottak el egyetlen korábban beindított beruházást sem a telekom adó miatt, de többen úgy vélték, hogy az a beruházási dinamika, ami eddig az ágazatot jellemezte, mindenképpen veszélybe kerülhet. A magyarországi telekommunikációs iparág szereplői 2010-ig több mint 500 milliárd forintot fordítottak beruházásaikra, ehhez képest az éves szinten befizetett 61 milliárd forintos különadó megállíthatja az iparág fejlesztési lendületét.