Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Visszaszereztük a Molt! Mit kezdünk vele?
Nagyjából ennyi, ami tudható a több mint egy éve napirenden lévő tranzakció tényszerű részleteiről.
Nagyjából ennyi, ami tudható a több mint egy éve napirenden lévő tranzakció tényszerű részleteiről. Az, hogy melyik állami szervezet lesz majd a Mol tulajdonosa, s mik a kormányzat további tervei a „visszaszerzett” részesedéssel, egyelőre nem ismert, csak néhány kiemelt mondat alapján lehet találgatni a további elképzeléseket.
| Eladás 6500 forinton A Mol privatizációja során az utolsó nagy pakettet 2004-ben értékesítette a magyar állam 6500 forintos részvényenkénti áron, azaz a jelenlegi vételi árfolyam 28 százalékán. Egy év múlva a Fidesz az év legrosszabb üzletének minősítette az ügyletet, mivel akkor már 14 ezer felett járt a kurzus, így a privatizáció 12 hónapos elhalasztása 90 milliárdos többletbevételt jelenthetett volna. Kérdés, hogy mennyire jó üzlet a legutóbbi eladási ár közel négyszeresén visszavásárolni a részvényeket, különösen annak fényében - hogy az előbbi logika mentén - egy esztendővel ezelőtt még 17 000 forint környékén forgott a Mol, azaz akkor nagyjából 130 milliárd forinttal kevesebbe került volna a most visszaszerzett pakett. |
„Az állam jó üzletet kötött”
Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter a részleteket ismertető kedd délutáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részvénypakettért az állam csak pénzt ad: 1,88 milliárd eurót. (azaz részvényenként mintegy 22 400 forintot – a Mol kedden a felfüggesztés előtt 23 310 forinton forgott a Budapesti Értéktőzsdén.)
A miniszter kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a részvények átruházása egy nagyobb csomag része lenne: tisztán piaci tranzakcióról van szó – mondta. Az árat illetően pedig úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás létrejöttekor (áprilisban) a pakett többet, 2,3 milliárd eurót ért (a megelőző három hónap átlagára alapján), így az állam jó üzletet kötött.
Részvényvásárlás hitelből
A részvényvásárlást a magyar állam a már korábban lehívott IMF-hitelből finanszírozza, így a tranzakció nincs közvetlen hatással az államadósság mértékére vagy a költségvetési hiány szintjére - hangsúlyozták. (Korábban 3,3 milliárd eurót hívott le a magyar állam az IMF-hitelkeretből, amelyet azonban nem használt fel. Ez a tétel tehát már az államadósság részét képezi.)
| Egyéb részvények az államnál A magyar államhoz a nyugdíjpénztári-portfolió révén is kerül majd mintegy 2,5 százalékos Mol-pakett. Arról, hogy az IMF-keret további részéből lesz-e további felvásárlás - Mol vagy esetlegesen egyéb részvényből - a kormányzat képviselői nem kívántak nyilatkozni. |
Az ügylethez - kötelezettségvállalás mértéke miatt - az Országgyűlés megerősítő határozata szükséges, ami mellett módosítani kell a költségvetési törvényt is. A Parlament ezen döntéseinek megszületése esetén az adás-vételt 2011. augusztus 31-ig bonyolítja le a későbbiekben kijelölendő többségi állami tulajdonú vállalat, intézmény – mondták el.
Arról azonban, hogy ez a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, vagy a közvetve már ma is Mol tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank lesz-e, vagy netán – a már korábban többször is hírbe hozott – Magyar Villamos Művek, egyelőre csak találgatások vannak.
Hosszabb távú célok
Ahogy azt már megszokhattuk a nagyobb horderejű bejelentéseknél a hosszabb távú célokat illetően nem sok konkrétum hangzott el. A kormányzat képviselői egyelőre annyit jeleztek, hogy támogatják a Mol stratégiáját. A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt pedig öröme kifejezése mellett annyit közölt, hogy „a magyar államot baráti, stratégiai befektetőnek tekinti a Mol”.
A terjedelmes minisztériumi közlemény hasonlóképp általánosságokat fogalmaz meg:
- "Az intézkedés az állami szerepvállalás súlyát erősítő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi jelentőségű lépése.
- A sikeres, Közép-Európában vezető szerepet betöltő nemzeti energiavállalatban történő tulajdonszerzés növeli az állami vagyont, stabilizálja a regionális és hazai energiapiacot, fokozza az energiaellátás biztonságát itthon és a régióban.
- A megállapodással elhárul egy komoly akadály a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok további fejlődése elől."
Azt ugyanakkor el kell ismerni, hogy az utolsó pontot illetően valóban komoly előrelépésre van esély, hiszen 2009 márciusa óta - amikor a Szurgutnyeftyegaz az osztrák OMV-től 1,4 milliárd euróért megvásárolta a Mol kicsit több mint ötödét - rányomta a bélyegét a két ország viszonyára az a tény, hogy az orosz energetikai óriás gyakorlatilag semmilyen formában nem tudta gyakorolni tulajdonosi jogait. Az eltelt több mint két évben a Szurgut közgyűléseken szavazni nem tudott, az igazgatóságba képviselőt nem delegálhatott, s ez idő alatt osztalékfizetésre sem került sor.
Egy fejezet lezárult...
A pakett visszakerülése az államhoz persze a Mol szempontjából is egy hosszú vesszőfutás végét jelenti. Az osztrák OMV ugyanis több mint 10 évvel ezelőtt kezdte meg a Mol részvények felvásárlását. Első körben 10 százalékos pakettet birtokolt, ám érdemi szakmai befektetőként nem tudott befolyást gyakorolni a Mol működésére.
Az osztrák cég részesedését 2007-ben a Magyarországon tevékenykedő orosz üzletember Medget Rahimkulov részesedésének megvásárlásával növelte 21 százalékra, ám a Mol alapszabályában szereplő 10 százalékos szavazati korlát miatt érdemben nem tudott élni ilyen arányú tulajdoni hányadával. A Mol eközben baráti kezekben igyekezett összegyűjteni a közkézen lévő részvényeket, amelyeknek eredményeként a menedzsment befolyása alá került a szavazatok csaknem 50 százaléka.
A felvásárlási háborút az OMV 2007-ben feladta, majd pakettjét 2009-ben az orosz Szurgutnak értékesítette. A Mol így az orosz céggel folytatta a kötélhúzást, amelynek legfőbb eszköze az alapszabály folyamatos módosítása, a menedzsment gyors leváltásának, s ezzel együtt egy „tulajdonosi” hatalomátvételnek a szinte lehetetlenné tétele volt.
Mi várható a tőzsdén?
A privatizáció során, illetve a Mol-OMV felvásárlási háború idején a befektetők számára jelentős nyereségek forrása volt a Mol részvény: az árfolyam 2007-ben 30 ezer forint fölött is megfordult, az OMV 32 ezer forinton tett feltételes vételi ajánlatot. Ez az időszak az állam, mint tulajdonos megjelenésével lezárult, amely elemzők szerint rövid távon inkább az árfolyam esésében fog megmutatkozni: részben a felvásárlási történet lezárulta, részben - az egyelőre ismeretlen - állami szerepvállalás okán.
Fundamentálisan ugyanakkor a cég erős lábakon áll: a Goldmann Sacs az olajár kedvező alakulása miatt épp ma emelte 1100 forinttal, 27 600 forintra a részvényre vonatkozó célárat és semleges/vonzó kategóriába sorolta a papírt.
Vannak azonban nyugtalanító tényezők is, elsősorban a Mol és a horvát hatóságok között az INA-részvények vásárlása körüli vita, amelyben – a hétfői döntés után, amely értelmében az INA részvények felfüggesztését időkorlát nélkül meghosszabbították a zágrábi tőzsdén – azt is bejelentették, hogy a horvát pénzügyi felügyelet büntető eljárást kezdeményez a Mollal, illetve a társaság felelős személyeivel szemben piaci manipuláció és csalás bűntette miatt. A Mol az ügyben korábban többször jelezte, hogy eddig is betartott és a jövőben is betart minden tőkepiaci szabályt és nemzetközi sztenderdet, beleértve a tőzsdei kereskedésre és az ezekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettségekre vonatkozókat is.
A Szurgut befektetők örülnek
A Mol részvényekkel szerda reggeltől lehet ismét kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén. A Szurgut piacát azonban már kedden megmozgatta a hír: a bejelentést követően az orosz cég részvényének árfolyama 1,3 százalékkal 26,58 rubelre drágult.
